Biztosítva van a BKV hosszú távú működése azáltal, hogy az erről szóló megállapodást a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is elfogadta – jelentette be mai sajtótájékoztatón Tarlós István főpolgármester. Hozzátette, a kabinet döntését Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár a főpolgármesternek hivatalosan is megerősítette, a dokumentumot legkésőbb 48 órán belül alá is írják.
Tarlós István úgy fogalmazott: „nem mondjuk, hogy könnyű megállapodás született”. A város nagyon komoly terheket vállalt, mert nem kockáztathatja, hogy a BKV működőképessége veszélybe kerüljön. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a városvezetésnek rendeznie kell a közlekedési társaság 70 milliárd forintos adósságállományát, kezelnie kell a tönkrement járműállomány helyzetét – ez önmagában 7-800 milliárdos terhet jelent –, valamint a metróépítéshez kapcsolódó kivitelező többletigényeket (csak a késésekből eredő kivitelezői követelések meghaladják a 100 milliárd forintot).
Tarlós István hangsúlyozta, mindezek figyelembe vételével kell értékelni a kormánnyal kötött megállapodást, amelynek eredményeként a BKV olyan helyzetbe kerülhet, mint az elmúlt húsz évben sosem. A főpolgármester felidézte, hogy 2011-ben hosszú évek után először a BKV nem vett fel működési hitelt, az Orbán-kormánytól pedig egy esztendő alatt több támogatást kapott, mint a korábbi kabinetektől az előző húsz évben összesen.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: a korábban zárolt 32 milliárdos normatívát az idén még megkapja a BKV, az állam csak több év alatt fog kivonulni a cég finanszírozásából. Továbbra is problémát jelent, hogy a közlekedési vállalat 63 milliárdos adósságállományát – amelyről sikerült egy úgynevezett stand still megállapodást kötni a hitelező bankokkal – a következő három évben miként fogják előteremteni.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Tarlós István emlékeztetett arra, hogy a kormánnyal még tavaly decemberben kötött megállapodás alapján a közlekedési társaság finanszírozásába vagy beszáll az állam, vagy a fővárosnak biztosít bevételszerzési lehetőségeket. Ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy a fővárosnak lehetősége lesz egy speciális közműadó kivetésére 2013 januárjától. Tarlós István nyomatékosította: a közműcégeknek saját csöveik, kábeleik alapján kell majd adót fizetniük, az harmadik személyt, sem magánszemélyt, sem cégeket nem fog terhelni.
A főváros másik ilyen forrása lesz a jövő nyártól bevezetendő dugódíj, amelyet részlegesen, lépcsőzetesen fognak bevezetni. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, erről jelenleg is folynak a modellszámítások, a teljes rendszert évek alatt, fokozatosan vezetik be. Vitézy emlékeztetett arra, hogy a dugódíj bevezetésére még az előző városvezetés vállalt kötelezettségek 2009-ben, a 4-es metró támogatási szerződésében.
A főpolgármester szólt arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet a városvezetés a Fővárosi Vízművek külföldi résztulajdonosával
korábban kötött. Eszerint összesen 15,1 milliárd forintért szerzi vissza a város a cég 25 százalék plusz 1 szavazatnyi tulajdonrészét, a társaság tényleges irányítását (a menedzsmentjogokat és a menedzsmentdíjat), valamint a forgalomképtelen törzsvagyon arányos részét. A közgyűlés döntése alapján a végleges megállapodást a felek május 8-ig írják alá.
„A főváros talán legfontosabb stratégiai cége kerül ezzel vissza a főváros tulajdonába” – hangsúlyozta a főpolgármester. Hozzátette, a visszavásárlás összegére megvan a fedezet, azt a vízművek fogja saját részvényvásárlás útján előteremteni (a részvények két év elteltével kerülnek vissza a fővároshoz), illetve ehhez rendelkezésre állnak a többi fővárosi közszolgáltató cégek tartalékai. A visszavásárlás a főváros költségvetését nem terheli.
