Tarlós István főpolgármester a magyar sajtó napja alkalmából átadta a Városházán az idei Csengery Antal Díjakat. Az elismerésben részesült Jegyes-Tóth Kriszta a Magyar Televízióban nyújtott magas színvonalú szerkesztő-riporteri tevékenységéért, Szabó Anett a Hír Televízióban alapossággal, felkészültséggel és hitelesen nyújtott tájékoztató tevékenységéért, Csontos János a Magyar Nemzet című napilapnál több évtizeden át magas színvonalon végzett újságírói tevékenységéért, Szabó S. Gergő a Fővárosi Önkormányzatot érintő hírekről az InfoRádióban nyújtott magas színvonalú szerkesztő-riporteri tevékenységéért, valamint Szakonyi Péter a hosszú időn át, magas színvonalon, hitelesen nyújtott tájékoztatásért.
Alább közöljük Tarlós István főpolgármester ünnepi beszédét:
"Tisztelt Vendégeink, kedves Barátaim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket, a Budapest Főváros Önkormányzata által alapított sajtódíj, a Csengery-díj átadásának ünnepségén!
A díjat abból a célból alapította az önkormányzat, hogy évenkénti átadásával példaképeket állítson a sajtó munkatársainak, valamint hogy az írott és elektronikus sajtó termékeket néző, hallgató és olvasó közönség figyelmét a munkájukat kiválóan, precízen és legjobb szakmai ismereteik által ellátó képviselőire irányítsa.
A díjjal egyben köszönetét fejezi ki a Fővárosi Önkormányzat a munkának, amely segített tükrözni, megértetni és ismertetni a munkát, amelyet a főváros végez az itt élő polgárokért. Az Önök munkája segített nekünk abban, hogy döntéseink és azok mikéntje, az önkormányzat rendeletei és intézkedései, elgondolásai, tervei és pályázatai eljussanak a közvéleményhez. Az Önök munkája segített számunkra abban is, hogy a fővárosban élő polgárok véleménye hozzánk is eljusson. Részt, nagyon fontos feladatot vállaltak az elmúlt esztendőben ebben a két irányú kommunikációban, amelynek a célja természetesen egy: együtt és közösen, a feladatokat megosztva, a felelősséget vállalva tenni az itt élők mindennapi életminőségének javításárért.
Ez a díj Csengery Antalról kapta az elnevezését. Arról a hazafiról, aki fiatal jurátusként rendszeresen publikált a Pesti Hírlapban, tudósított a reformországgyűlés munkájáról, aki, mint a lap későbbi főszerkesztője, az ellenzék hivatalos lapjává tette azt.
Az 1843-48-as évek nemzeti elkötelezettségű ellenzéki mozgalma a lapnak a közvetítésével teljesedhetett ki, melyet Csengery 1848. március 17-én napilappá, az ország első napilapjává tett.
Csengery Antal példakép számunkra, a mai ember számára abban is, hogy sokoldalú volt, az élet számtalan területén alkotott. Írt publicisztikát, irodalmi értesítőt, színi kritikát, sőt alkotott törvényszöveget. Feladataival ugyanakkor minden helyzetben azt az elkötelezettséget szolgálta, amelyet a legtágabb közösség, a nemzet iránt érzett. Gyulai Pál búcsúztatta őt halálakor, és éppen ezt, a hétköznapi ember élettét kiteljesítő, közösség iránt érzett elköteleződést emelte ki leginkább Csengery életművéből.
Csengery élete, írta róla Gyulai- azért példaszerű, mert bár „nincsenek ragyogón kimagasló pontjai, regényes részletei, de mint egész, éppen komoly egyszerűségében szép…mert, mint utolsó perceiben, úgy egész életében a hazafiság ösztönözte, a kötelességérzet vezette, a munkásság éltette, s az öntudat jutalmazta.”
Úgy gondolom, ezek az eszmék nem évültek el napjainkra sem. Mind a döntéshozóknak, mind pedig az arról tudósítóknak, a közösségért érzett elkötelezettség állhat célként és eszközként egyaránt.
A sajtó abban segít, és úgy, ha az igazat és valót, nem a hamisat, a torzat és a félinformációt írja. Akkor segít a közösségnek, ha objektív és nem szélsőséges, ha hangja kiegyensúlyozott és nem elvakult, ha bíztat, nem pedig elkedvtelenít, ha támaszt ad és nem elutasít. A sajtó akkor teljesíti ki feladatát, ha képviselői maguk is hiszik, hogy a közösségért tesznek, és éppen ezért nem áldozzák fel értékeiket olcsó hatásvadász írásokban, vagy kifejezetten politikai mikroközösségek számára készített riportokban. A sajtó hatalom, amivel, mint minden egyéb hatalommal, bűn visszaélni!
Kedves megjelentek!
Tudom nem könnyű manapság a sajtótermékek nyújtotta széles piacon fennmaradni. Megannyi sajtóorgánum kínálja magát, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. Sajnos, ebben a túlkínálatban a versenyt sokan nem a szabad, kiegyensúlyozott és igaz sajtó, hanem a szabados és nagyhangú, ellenőrizhetetlen bulvármédia képviseletével kívánják megnyerni. Pedig az újságírás felelősség is, nemcsak hivatás. Minden leírt szó, megfogalmazott gondolat eljut valakihez, akiből érzelmet, más esetben tettet vált ki. Ebben van a sajtó felelőssége.
Tisztelt kitüntetettek!
Akiknek ma a munkáját Csengery-díjjal ismerjük el, azok kitűntek hiteles és felkészült, higgadt újságírói munkájukkal, emberi és újságírói magatartásukkal. A fővárosi önkormányzat nevében köszönöm, hogy napi feladataikat, tudósításaikat, publicisztikáikat, riportjaikat és beszámolóikat, a magyar nyelv magas szintű művelésével; munkájukat pedig hittel, az újságírói etika képviseletével látják el és látták el. Hálás szívvel köszönöm munkájukat! Biztosíthatom Önöket, hogy a világon semmivel nem tartoznak a fővárosnak ezért, mi tartozunk köszönettel."
