„A csendes többség ma egyértelműen rendet és átgondolt fejlesztéseket akar Budapesten. Csodát persze nem tehettünk rövid egy esztendő alatt, de sok minden eltűnt a fővárosi közéletből, ami nem volt odavaló” - mondta ünnepi beszédében Tarlós István főpolgármester. Az erős és egységes Budapest érdekében együttműködésre hívta a parlamenti erőket és a kerületeket is.
1956 legfontosabb jellemzője, hogy igazságos szabadságharc volt – mondta Tarlós István főpolgármester a fővárosi önkormányzat ünnepi megemlékezésén, a Magyar Rádiónál felállított színpadon. A főpolgármester II. János Pál pápa szavait idézve úgy fogalmazott: „Az igazságért ma is küzdeni kell. A szabadság nem hatalmaz fel, hogy mindig azt tegyük, ami jól esik. Az igazság minden szabadság gyökere, minden felszabadítás vezérelve. A szabadság kockázatokat is rejt, ha nem engedelmeskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket.”
A főpolgármester felidézte 1956 előzményeit, kiemelve, hogy a forradalomnak történelmünk legdicsőbb eseményei között van a helye, „október 23. és november 11. között csodát műveltek a magyar szabadságharcosok. Diákok és idősek, értelmiségiek és munkások, nők, férfiak, gyerekek olyan összefogásban tettek tanúbizonyságot hazájuk mellett, amilyenre alig volt példa az utóbbi századok során.”
Tarlós István szavai szerint 1956 alapozta meg, hogy most, a 21. század elején zavartalanul, szabad választásokon döntheti el a nép, hogy kiket, kit választ. „Amikor a sokszínűség már nem pusztán egyetlen szín számtalan árnyalatát jelentheti csak. Ha megjelenik valami új a palettán, ostobaság azt állítani, hogy a kínálat szűkebb lett, sérült a sokszínűség. Az eggyel többre nem mondhatjuk, hogy eggyel kevesebb. Nem okos dolog riogatni a világot, jó előre ’újnácinak’ bélyegezni egy színházat, amelyik Csokonait, Vörösmarty-t, Petőfit, Katona Józsefet, Németh Lászlót, Hernádi Gyulát, Gyurkovics Tibort ígéri a közönségnek.”
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség is. „Az az értelmes és hasznos szabadság, amelyik mindenkor a renddel párosul, és nem sérti sem a közérdeket, sem mások egyéni alapjogait.” Tarlós István úgy folytatta: egy évvel ezelőtt nemet mondtak a további szabadosságra, és jelzést adtak az igényre, Budapest a rend és az őszinteség fővárosa is legyen. Utalt arra, hogy egyszerre kell kezelnie a kormánynak és a fővárosnak az egyáltalán nem könnyű örökséget, és a megváltozott világgazdasági körülmények között egy súlyosan eladósodott országban a magunk elé tűzött célokat elérni.
„Nem állítom, hogy soha nem hibázunk, de a szándékaink tiszták” – jelentette ki. „A csendes többség ma egyértelműen rendet és átgondolt fejlesztéseket akar Budapesten. Csodát persze nem tehettünk rövid egy esztendő alatt, de sok minden eltűnt a fővárosi közéletből, ami nem volt odavaló” – tette hozzá.
Tarlós István kiemelte, hogy Budapest a magyar nemzet egységes fővárosa, 150 év óta eddig még senkinek nem jutott eszébe megkérdőjelezni ezt. Utalt arra, hogy két évvel ezelőtt Kósa Lajos, a második legnagyobb város, Debrecen polgármestere ismerte el: a magyarok legfontosabb városa Budapest, itt él a legtöbb magyar ember, a főváros járul hozzá legnagyobb mértékben Magyarország teljesítményéhez. „Valamennyien számítunk a parlamenti erők és a kerületek segítségére, hogy felemeljük csodálatos adottságú fővárosunkat. Hívom Önöket is arra a munkára, amelynek eredményeképp olyan erős és egységes Budapest képe sejlik fel, amelyre politikai hovatartozásra tekintet nélkül büszkék lehetünk” – zárta beszédét a főpolgármester.
