A kohéziós politika 2014-2020 közötti időszakra kialakított tervei a gazdasági erőt és munkahelyeket teremtő fejlesztési lehetőségekre összpontosulnak Budapest térségében - közölte Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes csütörtökön Budapesten, egy, az agglomeráció jövőjéről szóló konferencián.
A főpolgármester-helyettes azt mondta: a gazdasági válság egyértelműen azt indokolja, hogy a nagyvárosi térségek együttműködése, a megfelelően kitalált feladatmegosztás, az okos közös vagy összehangolt gondolkodás kimagasló eredményeket hozhat. Emlékeztetett rá, hogy 2002. január 1-jén lépett hatályba a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása, amelynek célja a jelenleg széttagoltan működő területfejlesztési szervezetrendszer racionalizálása. A törvénymódosítással megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a kistérségi fejlesztési tanácsok, valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács.
Hutiray ismertette, hogy a főváros területén a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el; koordinálja és összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek érdekében és ezt elősegítve együttműködik az önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel és a gazdaság szereplőivel.
A városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes úgy vélte, a jelenlegi gazdasági helyzetben a településfejlesztési elképzelései megvalósításának fő eszközei az uniós támogatások. A 2014-től kezdődő új kohéziós támogatási időszakban előnyben részesülnek azok a közösen pályázó várostérségek, amelyek össze tudják hangolni integrált településfejlesztési elképzeléseiket. Éppen ezért szorgalmazta a közös gondolkodást, tervezést és munkát.
Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a növekvő népességű agglomerációban élők ugyanazokat az életminőségre vonatkozó elvárásokat fogalmazzák meg, mint a budapestiek. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézetének igazgatója pedig azt mondta: a rendszerváltozás után a magyar főváros gyorsan beépült az európai nemzetközi nagyvárosi rendszerbe. Ennek a gazdaság néhány éven belüli tulajdoni, intézményi, ágazati-szerkezeti átalakulása, a transznacionális vállalatok megjelenése és a nemzetközi üzleti szolgáltatások tömeges elterjedése volt az előfeltétele. Az utóbbi évtizedekben azonban sok országtól eltérően nem jött létre folyamatos párbeszéd a városigazgatás és a politika szereplői között a fővárosi agglomeráció integrációjának mechanizmusairól, szervezeti formáiról és fejlesztésének stratégiai kérdéseiről. Az igazgató hozzátette: az új társadalomirányítási modell alkalmazása nemcsak a budapesti agglomeráció, hanem az ország érdekét is szolgálja, melynek ez a konferencia egyik kezdeti lépése lehet.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója előadásában szólt arról, hogy az elmúlt 20 évben a fővárosból az agglomerációba kiköltöző mintegy 300 000 ember Budapestre történő napi utazásai jelentősen megnövelték a főváros és agglomerációja közti ingázó forgalmat. Ezen kihívásokra csak oly módon adható válasz, ha a közlekedési intézkedések a fővároson túlnyúlnak az agglomeráció területére, ezért fontos a régió többi szereplőjével történő együttműködés – fogalmazott a vezérigazgató.
A Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézete által megrendezett konferencia programján előadások szerepelnek többek között a budapesti agglomeráció fejlesztési prioritásairól, területrendezési tervéről, a város és környéke kapcsolatrendszerének kialakításáról és a változó agglomerációs szerepkörről Pest megyében.
