Tarlós István, Budapest főpolgármestere kedden hivatalában fogadta Nguyen The Thaot, Hanoi főpolgármesterét, a felek hétfőn a Sándor-palotában a két főváros közötti együttműködési megállapodást írtak alá.
A Vietnammal való kapcsolatok rendkívül fontosak Magyarországnak – mondta a megbeszélésen Tarlós István. Hozzátette: a két főváros közötti együttműködés fontos területe a kultúra, a városüzemeltetés és –működtetés, főként a városi vízművek üzemeltetésében szerzett tapasztalatok.
Nguyen The Thao köszöntet mondott a magyar félnek a szívélyes és ünnepélyes fogadtatásért. Hanoi főpolgármestere emlékeztetett rá, hogy a két ország között több mint hatvan éve van együttműködés. Megemlítette, hogy Hanoi – Budapesthez hasonlóan – nemcsak főváros, politikai központ, hanem gazdasági és kulturális centrum is. Vietnam fővárosának gazdasági fejlődése az elmúlt 10 évben 10 % körül volt, az ország GDP-jének negyedét termeli a város. Lakossága 3 millió körüli, az ingázókkal együtt 10 milliót meghaladó a népessége, ezért is az egyik legnagyobb probléma a közlekedés, a dugók. A 2010-ben fennállása ezredik évfordulóját ünneplő Hanoiban ezért nagy infrastrukturális fejlesztésekbe fogtak: a 9 elővárosi vasútvonal közül négyet újítanak meg, ezek közül 2016-ra készült el az első. Hanoiban jelenleg egymillió gépkocsi és ugyanennyi motorkerékpár közlekedik, a forgalomban lévő autók száma évente 15 %-kal emelkedik. A főpolgármester a problémák között említette a kórházak és az iskolák alacsony számát is, valamint a történelmi városrészek műemléképületeinek megőrzését.
Budapest főpolgármestere kitért rá, hogy a magyar fővárosban is jelentős probléma a közlekedés, különösen a közösségi közlekedés helyzete, nagyon elöregedett ugyanis a járműpark, másrészt a hagyományos városszerkezet – amely nem egy kétmilliós nagyvárosra készült –, a szűk utcák meghatározzák a forgalomszervezés lehetőségeit. Tarlós István beszámolt róla, hogy bevezetés előtt áll Budapesten az idő alapú, elektronikus jegyrendszer.
A városrehabilitáció a magyar fővárosban is égető és költséges feladat – jegyezte meg Tarlós István, megemlítve a panel lakótelepek épületeinek főként a következő generációt érintő amortizációját.
A gondok között említette a hajléktalanság kérdését, amely komoly társadalmi probléma. Mint mondta, Budapesten mintegy 3 ezer otthontalan él, elfoglalva a frekventált közterületeket, életmódjukat pedig „a liberális ellenzék minden határon túl és ésszerűtlenül támogatja”. Hangsúlyozta, egyszerre van szó szociális és humanitárius, valamint rendészeti és városképi problémáról. Kitért rá, hogy a főváros használható hajléktalankoncepciót dolgozott ki, bővítették a férőhelyek számát, egészségügyi központot létesítettek, sok hajléktalant a városi közszolgáltató cégek is foglalkoztatnak.
A budapesti vízművek profin működő, nagy tapasztalatokkal rendelkező cég – mondta Tarlós István, emlékeztetve rá, hogy „elődeink a részvények egy részét eladták a franciáknak, mi pedig visszaszereztük, fontosnak tartom ugyanis, hogy a stratégiai közszolgáltató társaságok városi és ne külföldi kézben legyenek.
A felek megegyeztek arról, hogy a két főváros közötti együttműködési megállapodást hamarosan újabb tartalommal töltik meg: ez alapján a Fővárosi Vízművek és a Hanoi vízművállalat (HAWACO) együttműködési megállapodást írhat alá, amelynek keretében a két vállalat többek között a technológiatranszfer mellett szakértők képzését valósíthatja meg a közeljövőben.
