Helyi népszavazás kiírását sürgeti Tarlós István főpolgármester a római-parti árvízvédelmi mű ügyében. A védmű megépítése a korábban tervezetthez képest 1-1,5 évet csúszhat, a főváros ugyanis beépíti a tervekbe a Magyar Tudományos Akadémia és a Műegyetem észrevételeit, valamint a tavaszi árvíz utáni tapasztalatokat – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Tarlós István.
A főpolgármester nyomatékosította: számára egyáltalán nem presztízskérdésről van szó. – Nem online közvélemény-kutatások eredményeire, hanem az ott élők többségének a véleményére vagyok kíváncsi. Ha ők nem akarják, akkor nem lesz a védmű, de ezt ők mondják meg – fogalmazott. Hozzátette: ha a Margit-szigeten „olyan fontos volt két ember véleményét megtudni”, akkor a Rómain is szükség lenne helyi népszavazásra.
A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy 16 évig volt Óbuda polgármestere, „ezért pontosan fel tudom érni, mit jelent ott egy vészhelyzet”. Elmondta, hogy az 1954-es árvíznél nem volt hivatalos szakmai álláspont arról, hogy a nyúlgátat hová építsék, a Nánási út – Királyok útja vonalában „a katonák leszórták a homokzsákokat, a föld ott maradt, és ezt kezdték nyúlgátnak nevezni”. 1965-ben, az újabb árvíznél pedig ezt a töltést magasították meg. Jogi alapja azonban nincs, hogy azt fővédvonalnak nevezzék, akkor ugyanis állami kezelésben kellene lennie. Következetesen keverik a hullámtér és az ártér fogalmát is – mutatott rá -, pedig míg előbbi a védmű és a folyó közötti területet jelenteni, utóbbi azt a térséget, amelyet mindenféle védekezés nélkül elöntene a víz.
Tarlós István a sajtótájékoztatón több dokumentumot is bemutatott és idézett, amelyek szerint a III. kerület képviselő-testülete egyhangúlag a part menti védműváltozatot támogatta. A főváros korábbi vezetése is a part menti változat megépítésére pályázott uniós forrásokra, sikertelenül – emlékeztetett.
A mobil gátról szólva azt mondta, a hasonló szerkezetek beváltak külföldön, a legutóbbi árvíznél pedig jól vizsgázott Szentendrén. Hangsúlyozta, hogy a védművet már 20 éve meg kellett volna építeni. Idézte a legutóbbi árvíz után vett talajmintákról készült szakvéleményt, amely szerint öt kórokozó mennyisége lépte át a közterületekre előírt határértéket.
A főpolgármester ostobaságnak és valótlannak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Római-parton egy törvénymódosítás révén „mindenért a főváros a felelős”. Tarlós István hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat a budapesti Duna-partokra vonatkozóan kapta meg a szabályozási terv elkészítésének a jogát, tulajdonosi jogosítványai továbbra sincsenek.
Bús Balázs III. kerületi polgármester törvénymódosítási javaslatával kapcsolatban – miszerint az ingatlantulajdonosokra háríthatnák az önkormányzatok a hullámtérben lévő területeket védő gátak építési költségét – Tarlós István úgy fogalmazott: nem ártana, ha a kerületi vezetés a „választáspolitikai szempontokon túl némi következetességet mutatna”. Emlékeztetett rá, hogy a törvénymódosítási javaslatban foglalt ötlet már évekkel ezelőtt felmerült. Tarlós István kérdésesnek nevezte, hogy „ez a pénz hogyan lesz beszedhető, hogyan lehet különbséget tenni a 20-as, 30-as években legálisan épült házak lakói vagy a szórakozóhelyek képviselői között?”
A főpolgármester hosszan bírálta a római-parttal kapcsolatban megjelent „tendenciózus, egyoldalúan megfogalmazott, spekulatív kérdéseket feltevő” online közvélemény-kutatásokat, azt, hogy a sajtó egy része negligálja az Akadémia vagy a vízügyi főigazgatóság szakvéleményét, és civileket „nevez ki”. Kitért rá, hogy a főváros „lefotózza és levideózza a jelenlegi állapotokat a Rómain, majd össze lehet hasonlítani a végleges partrendezés minőségét és a mostani helyzettel”.
TAXIRENDELET. A fővárosi taxisrendelethez másfél évtizeden át nem nyúltak, a kaotikus állapotok között kellett rendet teremteni. A rendeletből egyáltalán nem következik, hogy a taxisok számára bármilyen tehernövekedéssel járna – mondta kérdésre válaszolva a főpolgármester. Azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint a kötelező sárga szín miatt pertársaságot alakítanak fővárosi taxisok, Tarlós István azt mondta, információi szerint a pertársaság a taxisoknak alig 8 százalékát teszi ki. Emlékeztetett rá, hogy kötelezően sárgák a taxik New Yorkban, Barcelonában, Isztambulban és egy sor másik nagyvárosban. Kitért rá, hogy a taxisok egyhangúlag ragaszkodtak a fix tarifához, amely az utasoknak is könnyebbséget és kiszámíthatóságot jelent, és amely 14 évre elosztva „alig nulla feletti” díjemelést jelent.
