Az orosz invázió pofonként hatott ránk, aminek hatására elkezdhetünk egy olyan energiapolitika irányába haladni, ami a megújuló energiák használatát és az energiaszuverenitást is jobban szolgálja - fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester a Budapesti Szolárkonferencián mondott megnyitóbeszédében.
A Fővárosi Önkormányzat segít a lakóinak, hogy a politikai indíttatással bevezetett szabályozási akadályok feloldása után folytatódhasson a napenergia-termelés exponenciális növekedése - jelentette ki a főpolgármester. Elkészült a budapesti háztetők napenergia-kapacitásait felmérő szolárkataszter, felmérték a lakosság hozzáállását, és fel fogják állítani a Budapesti Klímaügynökséget, ami a napenergia-hasznosítás támogatási formáit dolgozza majd ki.
Segítünk a budapestieknek kivenni a részüket abban az energiaforradalomban, aminek el kell jönnie, különben nagyon nagy bajban leszünk - zárta beszédét Karácsony Gergely főpolgármester.
A budapestiek elutasítják a napelemstopot
1046 fős, reprezentatív kutatásban mérte fel a budapesti felnőtt lakosság hozzáállását 2023 januárjában Fővárosi Önkormányzat, mondta el Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője a Szolárkonferencián.
A kutatásból kiderült, hogy jellemzően olyanok ruháztak be eddig napelemekbe, akik szigeteléssel vagy a nyílászárók cseréréjével, környezetvédelmi vagy takarékossági okokból már korábban is befektettek az otthoni energiahatékonyságba.
A napelemes beruházások fő motivációja a takarékosság, a beruházások több mint felében a korábbi kiadások 50%-ánál is többet spóroltak meg, derült ki a kutatásból.
Ennek a tanulsága, hogy nem környezetvédőket kell nevelni az emberekből, hanem olyan megoldásokat adni nekik, amivel hozzájárulhatnak a környezet- és klímavédelemhez, vonta le a következtetést Ámon Ada.
Miközben kézenfekvő lenne a társasházakra napelemeket telepíteni, ez kevésbé elterjedt, a lakosság is bonyolultabbnak gondolja ennek megoldását, pedig a többség támogatná. A kormány napelem-politikáját viszont nem helyeslik:
A budapesti felnőtt lakosság 92%-a elutasítja, hogy a kormány ősszel megtiltotta az új napelem-rendszerek által termelt energia hálózati betáplálását, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítették az új napelemek telepítését.
Bárki megnézheti, érdemes-e napelemet rakni a tetőre
A Budapest – Nappal Hajtva projekt részeként, a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség együttműködésében elkészült Szolártérképen monitoron vagy telefonon is meg lehet nézni, hogy melyik budapesti tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni.
A szimulációk eredménye szerint összesen kb. 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők. Összehasonlításul: a Paksi Atomerőmű kapacitása 2000 MW, Budapesten jelenleg nagyjából csupán 150 MW napelem üzemel, az elfogadott Klímastratégia értelmében 2030-ig 1500 MW teljesítményt kell elérni a fővárosban.
A Szolártérkép segít felmérni, technikai szempontból érdemes-e napelembe ruházni egy lakóház vagy intézmény tetején - mondta Soha Tamás, az MNNSZ munkatársa.
Az interaktív szolártérkép figyelembe veszi a tetőkre eső napfény mennyiségét és a villamosenergia hálózat adta lehetőségeket, például szükség van-e hálózatbővítésre egy fejlesztéshez.
Idén már nem lehet visszatáplálni a hálózatba
Miközben Budapest és agglomerációja az ország területének 3%-át fedi le, a fővárosban jelentkezik Magyarország energiakeresletének ¼-e. Éppen ezért ide kell helyezni az energiatermelést, hogy javuljon a város energiabiztonsága, fejtette ki Ámon Ada.
Ehhez képest mérhetetlen pazarlást jelent, hogy a tavaly ősszel felfüggesztett napelemtelepítések miatt nem épülhetnek energiatakarékos, nulla energiaigényű épületek, a zöld hitelek felvétele is megnehezült, az ország villamosenergia-importra szorul, mondta el Kiss Ernő a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Pedig már így is három alkalommal termelt több napenergiát az ország idén, mint amennyit elfogyasztott, tette hozzá.
A napokban megjelent új kormányrendelet sem ad remény Kiss Ernő szerint, mivel így idén már nem lesz lehetőség betáplálásra, munkahelyek veszhetnek el a napelemes piacon. A megoldást a szaldó- és bruttóelszámolás jelentené - mondta az iparági szövetség elnöke.
2022 beruházásokat érintő jogszabályváltozásai bizonytalanságokat szültek, de a települések is segíthetnék a napelemet telepítését.
A védett épületek háztetőire telepítés általános tiltása helyett cizelláltabb szabályozást lehetne hozni, össze kellene hangolni a településképi rendeleteket és települési arculati kézikönyveket, és érdemes lenne gyakorlati kézikönyveket készíteni a beruházóknak, foglalta össze az önkormányzatok tennivalóit Jónás Zoltán, a Fővárosi Önkormányzat épületenergetikai szakreferense.
Ennek céljából szakértői munkacsoportokat kezdeményezett a Fővárosi Önkormányzat az érintett önkormányzatok, szakmai szervezetek, egyetemi oktatók és számos vállalat részvételével. Az érintettek a szabályozások újragondolásán és összehangolásán dolgoznak, technikai jellegű kérdésekre koncentrálva ajánlásokat fogalmaznak meg, illetve ismeretterjesztő tevékenységek révén valós tudással szolgálják ki a lakosságot.
Napenergia a vállalatok szolgálatában
A Szolárkonferencián felszólaló piaci szereplők - MANAP, EON, ALTEO - részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésén kiderült, hogy a gáz- és villamosárak emelése után megugró rezsiköltségek miatt mindannyian napelemes befektetésbe kezdtek, de a nagyfogyasztónak számító termelő cégek már több éve dolgoznak az energiamixük átalakításán. Több energiatároló kapacitásra, a hálózati csatlakozások javítására és az ezeket lehetővé tevő jogszabályi környezetre lenne viszont szükség, tették hozzá.