Belga, bolgár, cseh, finn, francia, holland, izraeli, magyar, német, román, portugál, spanyol, svéd, szerb, szlovén, török városok képviselőit fogadtuk a Városházán és Budapest különböző helyszínein tartott konferencián a hét elején.
A Klíma- és Környezetügyi Főosztály szakmai vezetésével és a BKK partnerségében megszervezett FastTrack projektben Antwerpen, Bologna, Budapest és Stockholm fenntartható mobilitás terén elért eredményeiről tanult 20 európai város képviselője, hogy a megszerzett tudással hatékonyabban fejleszthessék a környezetbarát városi logisztika, a kerékpáros közlekedés, a forgalommenedzsment és az integrált multimodális szolgáltatások területeit.
Budapest kiemelt szerepe a már több mint egymillió felhasználóval rendelkező BudapestGO bemutatása volt, de a Főpolgármesteri Hivatal és a BKK munkatársai hasznos tudást szereztek a többi területről is az Európai Unió Civitas programja által támogatott kétéves munkában.
A projektet záró konferencia első napján Budapest kihívásait és eredményeit ismerték meg a résztvevők. Balogh Samu főpolgármesteri kabinetvezető megnyitóján felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég a városi közlekedés kihívásaival foglalkozni, integráltan kell gondolkodni a mobilitásról a lakhatás szempontjait is figyelembe véve. Walter Katalin a BKK vezérigazgatója kiemelte, hogy az európai városoknak nemcsak versenyeznie, hanem együttműködnie is kell, hogy hamarabb tudjunk élhető városokat teremteni. Ámon Ada a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője ehhez kapcsolódva felhívta a figyelmet, hogy a megtett utak arányában 2030-ig 30% alá kell csökkenteni az autóforgalmat jó alternatívák biztosításával, hogy érdemi csökkenést érhessünk el az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátásában.
Ámon Ada, a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője
Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója a Budapesti Mobilitási Terv, az Újjáéledő Sugárutak víziója és a készülő Közlekedésbiztonsági Stratégia céljai keretében mutatta be a lakóterületek forgalomcsillapításáért tervezett lépéseket, a 2030-ra elérendő 800 km kerékpáros fejlesztést és az olyan eredményeket, mint az M3-as metró akadálymentesített felújítása, az új zebrák és kerékpársávok kialakítása, vagy a Lánchíd átjárhatóbbá tétele. Utóbbiról elmondta, hogy 50%-kal gyorsabban haladnak a buszok, 50%-kal több kerékpáros áthaladást mértek, és napi 30 tonna szén-dioxid kibocsátáscsökkenést értek el az új forgalmi renddel, aminek megtartásáról a fővárosiak dönthetnek a Budapesti Lakógyűlés online szavazásán.
A BKK Mobilitásstratégia és Megosztott mobilitás osztályát vezető Kofrán Gergely bemutatta az új busz, troli és villamos beszerzéseket. Elmondta, hogy év végére csak alacsonypadlós buszok lesznek forgalomban, de a klímavédelmüket még fejleszteni kell, mert az 1379 BKK buszból 348 darab rosszabb környezetvédelmi besorolású az Euro 5-ösnél. A kihívások között őszintén volt szó az elöregedett földalattikról és HÉV szerelvényekről, az agglomerációs együttműködések elmaradottságáról, az állam és főváros közti vitákról és pénzügyi nehézségekről.
A FastTrack projektben Budapest elsősorban a BudapestGO innovációjával szerepelt, amiről Nagy Bence a BKK részéről arra hívta fel a figyelmet, hogy a siker kulcsa az lehet, hogy egy helyen lehet utazást tervezni, közlekedési információkhoz jutni, és jegyeket vásárolni, akár állami fenntartású MÁV és Volánbusz járatokra is. Már hárommillió utazást tervezett meg a több mint egymillió aktív felhasználó, és ezzel a BKK jegybevételeit is segítették. A tanulság szerinte az, hogy jó teljesítményű, személyre szabható és rugalmasan változtatható, de letisztult szolgáltatást nyújt a BudapestGO.
A BKK már Google alapú adatelemzést is használ a közlekedési lámpák irányítására, térfigyelő kamerák segítségével mérik a közúti forgalmat és a Waze adatai nyomán tudják előre jelezni a dugókat. Mindezekről Tóth Patrik, a BKK adatelemzési és modellezési részlegének vezetője számolt be, aki a forgalmi modelleket, a közúti forgalmat mérő hurokdetektorokat és a járműveken történő forgalomszámlálás eszközeit is bemutatta.
A budapesti innovációkról szóló szekciót Lőcsei-Tóth Kinga, a Klímakoordinációs osztály vezetője zárta, aki az e-mobilitás fejlesztését segítő User-Chi fejlesztéseket, a ma már 600 mikromobilitási pont kialakítását megelőző Cities4People projekt eredményeit és a városi szállítás környezetbaráttá tételét szolgáló HungAIRy projektet mutatta be.
A konferencia többi részében a résztvevők kerekasztal-beszélgetéseken, workshopokon és a városok bemutatóin keresztül tanultak egymástól arról, hogyan gyorsíthatják fel a mobilitási állomások létrehozásának, kerékpármegosztó szolgáltatások fejlesztésének, a közösségi közlekedés, adatfeldolgozás és közlekedésszervezés kihívásainak megoldását. Dedikált alkalmakat kaptak a networkingre és lehetséges további együttműködések létrehozására.
A konferencia szerdán végződött négy különböző budapesti helyszínen tartott bejárással. Egy csoport a Bartók Béla út környéki kulturális negyed létrejöttét és átalakulását ismerte meg helyi szereplők beszámolóin keresztül a közterületek és közlekedés humanizálásának szempontjain keresztül. Egy másik csoport a csepeli szabadkikötőbe, a harmadik a Mol Bubi közbringa-rendszer központjába, a negyedik pedig az M4-es metró forgalomirányító központjába látogatott el.
A FastTrack projektet az ICLEI, EUROCITIES, Mobiel21, EIP (European Integrated Projects), Vectos, CERTH, Antwerpen, Bologna, Stockholm és Budapest konzorciuma szervezte.
