Budapest új vezetése kiemelt fontosságú kérdésként kezeli mind a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi biztonságának megteremtését, mind a Római-part teljes területének sorsát, természeti és közösségi értékeinek védelmét.
Az elmúlt évtizedben számos ötlet, javaslat született arra, hogy a Róma-part árvízvédelmét milyen nyomvonalon, milyen műszaki megoldásokkal kellene rendezni, megerősíteni. Az ezeket követő vitákban rendre felmerült, hogy az egyes megoldások - a védelem mellett - a Római-part milyen értékeit, funkcióit teszik tönkre, lehetetlenítik el. Máig nincs megnyugtató válasz ezekre a kérdésekre, ezért a Főváros úgy határozott, hogy fordítva vizsgálja meg a kérdést: először lássuk tisztán, hogy milyen Római-partot szeretnénk húsz év múlva, milyen értékeket akarunk védeni, milyen új vagy megújult funkciókat szeretnénk igénybe venni, majd keressük meg azokat az árvízvédelmi megoldásokat, amelyek ezt a jövőképet a leginkább szolgálják, támogatják.
A jövőképtervezés a Római-part egészét egységben kezeli, vagyis magában foglalja mind a Duna-parti föveny, mind parti sétány területét, mind a sétány és a Nánási-Királyok útja közti, főként magán- vagy állami tulajdonú hullámtéri telkeket. Ez utóbbi azért lehetséges, mert a jövőképről szóló párbeszéd nem konkrét helyszínekhez kötődő fejlesztésekről, hanem az egész terület hangulatáról, szeretett vagy zavaró jellemzőiről, kívánt funkcióinak meghatározásáról szól.
A Római-part észak-déli irányban is több részre tagolható. A terület déli felén találjuk a büfék többségét, a hangosabb funkciókat, míg az északi rész kevésbé kiépített, nyugodtabb, természetközelibb.
A tervezési terület
A Fővárosi Közgyűlés 2020. január 29-én döntést hozott arról, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének teljeskörű megvalósítása érdekében szükség van a Budapest III. kerület Pünkösdfürdő utca és az Aranyhegyi-patak közötti árvízvédelmi mű hatályos jogszabályoknak megfelelő kiépítésére. A beruházást előkészítő megvalósíthatósági tanulmánynak magában kell foglalnia a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon jelenleg meglévő védmű fejlesztési lehetőségének vizsgálatát, illetve a korábban vizsgált partközeli megoldások és a Nánási út - Királyok útján lehetséges megoldások összehasonlítását.
Az árvízi védekezéssel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány és az azt kísérő részletes közösségi tervezés megkezdése előtt a Főváros a Római-part jövőképének elkészítésére széleskörű közösségi tervezési folyamatot kezdeményez. A jövőképtervezés célja az árvízvédelem kérdésén túlmutatóan a teljes hullámtér hosszú távú víziójának megalkotása, vagyis választ kapni arra a kérdésre, hogy a budapestiek és kiemelt célcsoportként a Csillaghegyi-öblözetben élők hogyan képzelik, milyennek szeretnék látni a Római-partot 2040-ben.
A jövőkép-készítés választ keres arra is, hogy a budapestiek mit tartanak a Római-part értékeinek, szerethető és megtartandó jellemzőinek, illetve mit szeretnének másként látni. Segít feltérképezni azokat az erőforrásokat is, amelyek a későbbi fejlesztések alapját adhatják.
A jövőképalkotást szolgáló közösségi tervezési folyamat eseményei (közösségi beszélgetések) és kommunikációs csatornái (kérdőív, email) mindenki számára nyitottak. A Főváros minden beérkező vagy az eseményeken elhangzó véleményt, állítást átlátható módon dokumentál és azokat felhasználja a jövőkép megalkotásához.
A jövőképtervezési folyamat a tervek szerint 2020. év végéig lezárul, így eredményei, megállapításai a megvalósíthatósági tanulmány, valamint az azt kísérő, további részletes közösségi tervezési lépések alapját adják. Az új árvízvédelmi fővédvonal nyomvonaláról és az alkalmazandó műszaki megoldásról később fog végső döntés születni, figyelembe véve a megvalósíthatósági tanulmány eredményeit (amely az érintett, szerteágazó szakterületek vizsgálatait és javaslatait összesíti), valamint a jövőképben és az azt követő részletes közösségi tervezésben megfogalmazott társadalmi preferenciákat. Mindehhez illeszkedve fog megtörténni a terület fővárosi és kerületi építési szabályozásainak (DÉSZ és a III. kerületi DKÉSZ) elkészítése is.
A közösségi tervezési folyamatot egy maximum 12 főből álló külső tanácsadó testület segíti, amely az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. és a FŐKERT egy-egy munkatársából, valamint azon aktív civil szervezetek, szerveződések képviselőiből és elismert szakértőkből áll, akik az elmúlt években szakértői tanulmányokat készítve, közösségi eseményeket szervezve foglalkoztak a Római-part helyzetével, jövőjével. A tanácsadó testület tartalmilag nem befolyásolja a tervezés eredményét, szerepe az, hogy a tervezési terület és az előzmények alapos ismeretével segítse a Fővárost a közösségi tervezési folyamat megtervezésében, a bevonásban, az érintettek informálásában, valamint az események szervezésében.
A Főváros online kérdőív segítségével méri fel a budapestiek Római-parttal kapcsolatos tapasztalatait, vágyait, meglátásait. Ezzel párhuzamosan mindenki számára nyitott közösségi beszélgetéseken adunk lehetőséget arra, hogy minden felmerülő ötlet, javaslat, szükséglet bekerüljön a közösbe (amennyiben a COVID-helyzet engedi, valós találkozások keretében). A területtel kapcsolatos kulcsszereplők és kulcskérdések kapcsán a tanácsadó csoport javaslatai szerinti szakmai fókuszcsoportos beszélgetések keretében tudunk egyes, a jövőképpel kapcsolatos témákat, ügyeket mélyebben is átbeszélni.
Amennyiben kérdése, észrevétele van a jövőképtervezési folyamattal kapcsolatban, vagy olyan információt, javaslatot osztana meg, amely nem írható le a kérdőívben, azt a romai@budapest.hu emailcímre elküldheti.
Adatkezelési tájékoztató a Római-part közösségi jövőképtervezés feladatához.
