Megkezdődtek ma a 15. Maccabi Európai Játékok Budapesten; a július 29-től augusztus 7-ig tartó esemény minden idők legnagyobb magyarországi multisport rendezvénye, amelyre 42 ország közel 2300 sportolója összesen 24 sportágban - ebből négy bemutató - versenyez majd egymással.
A játékok megnyitóján részt vett és beszédet mondott Tarlós István, Budapest főpolgármestere, a beszéd az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Nagykövet Urak! Tisztelt Államtitkár Urak, Elnök Urak! Tisztelt Meghívottak!
Köszöntöm a 15. Maccabi Európa Játékokra, Budapestre érkező sportolókat, sportdiplomatákat és a zsidóság sportvilágban betöltött szerepét erősítő rendezvény szervezését bonyolító szervezetek képviselőit.
„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira" állapította meg Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas biokémikus.
A kiváló tudós jól látta, hogy a sport hatalom. Népeket, nemzeteket emel fel, generációkat tanít meg az életre, a küzdelemre, adott esetben a túlélésre.
A Maccabi mozgalom története Európa sporttörténelmének kihagyhatatlan része. 1895-ben Isztambulban élő német zsidók alapították az első zsidó sportklubot, miután nem csatlakozhattak más helyi egyesületekhez. 1906-ban már Budapesten is megalakult az első és máig az egyetlen magyar zsidó sportegyesület, a Maccabi Vívó- és Atlétikai Club. Az egylet több, mint százéves története is jól mutatja, hogy a zsidó sportnak jelentős hagyományai voltak és vannak Magyarországon is.
A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. A 20. század elején a társadalmi változások hatására gyökeresen megváltozott a helyzet. A szabadidő sportos eltöltése tömeges kedvteléssé vált, ezzel párhuzamosan megjelent a profi sport is. Megalakultak az első sztárklubok.
Az élsport megnövekedett társadalmi szerepe kiemelkedési lehetőséget jelentett a tehetséges fiatalok számára. A nemzeti hősnek számító versenysportolók közül sokan zsidó származásúak voltak.
Az első öt újkori olimpiáról a magyar versenyzők 11 aranyérmet hoztak haza. Ebből ötöt zsidó sportolók szereztek. 1896-ban, Athénben a mindössze tizennyolc éves Hajós Alfréd két úszószámot is megnyert Magyarországnak.
Dicsőséges pályafutást tudhatott magáénak a vb-aranyérmes Kronberger Lili is, aki iskolát teremtett azzal, hogy – Kodály Zoltán tanácsára – a világon elsőként korcsolyázott zenére. A legújabb idők világsztárjai közt is olyan zsidó származásúak neveit találhatjuk, akiket valóban egy világ csodál (Mark Spitz, Bobby Fischer).
A későbbi nyári játékokon is gyakran álltak fel magyar zsidó sportolók a dobogó legfelső fokára. Az 1936-os berlini olimpia a sporttörténészek állítása szerint a náci Németország és Hitler erődemonstrációja volt. Ennek ellenére Elek Ilona vívó a döntőben éppen egy zsidó származású német versenyzőt győzött le. Így az olimpiai bajnok tiszteletére eljátszott magyar himnuszt a dobogó mindhárom fokán zsidó versenyző hallgatta.
Feledhetetlen magyar zsidó bajnokok pl. Mező Ferenc, Fuchs Jenő, Braun József, Guttmann Béla, Kabos Endre, Hajós Alfréd, Keleti Ágnes, Komjádi Béla, Kárpáti Károly, Kárpáti Rudolf, Petschauer Attila, Rotter Emília, Székely Éva, a legújabb időkben Polgár Judit, az ország egyik büszkesége.
A holokauszt évei alatt számos világklasszis sportoló vált üldözötté. Arról még ma sincsenek számadatok, hogy évekkel később hány magyar olimpikon halt meg koncentrációs táborokban. Szerencsére Hajós Alfréd, Mező Ferenc, Elek Ilona, Keleti Ágnes, Székely Éva - és mások az említettek közül - túlélték a szörnyű időket. Emlékezzünk azonban a kevésbé híresekre, és főként azokra is, akik áldozatul estek a népirtásnak.
A zsidó sportolók életpályáját követve elkerülhetetlen a találkozás a személyes tragédiákkal. A sikeres pályafutások történetében együtt van jelen a fájdalom és a büszkeség. Az utóbbi talán vigaszt ad az előbbiért.
„ A sport reményt adhat ott, ahol egykoron kétségbeesés uralkodott" - a kiváló államférfi, Nelson Mandela mondatából érthető meg a Maccabi Játékok fontosságának valódi oka.
A sportpálya az a hely, ahol mód van az eredmények elfogulatlan, tárgyilagos összemérésére. Az igazi sportteljesítmény nem hamisítható, nem megkérdőjelezhető. A győztes az, aki elsőként szakítja át a célszalagot, aki többször juttatja a labdát a hálóba, aki a legokosabban mozgatja a sakkfigurákat, aki tökéletesen hajt végre egy gyakorlatot. A kiemelkedő sportteljesítmények azt mutatják, hogy a tehetség minden korban érték, a kiemelkedő teljesítmény minden elnyomó rendszeren áttör, és méltó helyet vív ki magának. A magyar zsidó sportolók a magyar nemzet büszkeségére érték és érik el kiemelkedő sikereiket. Egykor és ma, nekik is szól a nemzet himnusza.
Tisztelt Megjelentek!
„A bátrak nem félnek megbocsátani a béke érdekében" - Nelson Mandela gondolata igaz a vészkorszakot túlélő sportolók hozzáállására is. Megbocsátottak és küzdöttek tovább az egyre jobb eredményekért.
Az európai antiszemitizmus előretörése, majd a második világháború, közel harminc évre eltüntette a zsidó sporteseményeket Európából. A hosszú szünet után végül 1959-ben Koppenhágában rendezték meg újra a jeles sporteseményt, amelyet azóta négyévente Európa más-más városában szerveznek meg.
A Maccabi megalakulása és újjáalakulása óta nem csak sport, hanem ifjúsági és kulturális mozgalommá is vált.
2015-ben, a második világháború után első ízben az egykori Német Birodalom területén került sor a játékokra.
„1943- ban még senki sem gondolta volna, hogy zsidók egyáltalán lesznek, nemhogy még olimpiát rendezhetnek Németországban"– mondta Margot Friedlander, Berlinben élő holokauszttúlélő írónő.
Négy évvel ezelőtt Berlinben a versengés a megbékélés jegyében zajlott. Akkor és ott, a német fővárosban dőlt el, hogy 2019-ben Magyarország lehet az Európai Maccabi Játékok házigazdája, így idén Budapest adhat otthont Európa legnagyobb zsidó sport- és kulturális rendezvényének.
A magyar főváros a svájci Bázelt előzte meg a rendezésért folyó versenyben. Budapest 2019-ben Európa sportfővárosa. A megtisztelő cím megszerzése is bizonyítja, hogy a magyar fővárosban a nemzetközi sportesemények lebonyolítására minden körülmény és képesség adott. Budapest elhelyezkedése, szépsége, dinamikus gazdasági fejlődése, kulturális pezsgése, az itt élők vendégszeretete, az egyre erősebb szolgáltatási szektor, és végül, de nem utolsó sorban a város biztonsága lehetővé teszi, hogy világszínvonalú sportrendezvények helyszíne legyen.
A budapesti Maccabi Európa Játékokra közel 40 ország mintegy 3 ezer, a zsidó közösséghez kötődő versenyzője és népes szurkolótábora érkezik. Nemcsak a kontinensről, hanem meghívásos alapon az Egyesült Államokból, Kanadából, Mexikóból, Brazíliából, Dél-Afrikából, Ausztráliából és Izraelből is érkeznek majd sportolók, akik junior, felnőtt és szenior kategóriában indulnak a versenyeken.
A hagyományos sportágak, a labdarúgás, kosár- és röplabda, úszás, vívás, vízilabda és tenisz mellett a golf, a gyeplabda, a fallabda, vagy éppen a bridzs és a sakk is a program része lesz.
A Ludovika, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég megújított épületegyüttese lesz a központi helyszín, de versenyszámokat rendeznek Budapest egyéb sportlétesítményeiben is. A kijelölt pályák megfelelnek a szigorú nemzetközi előírásoknak, így két, természeti környezetet igénylő sportág kivételével minden program a fővároson belül bonyolódik majd.
A 15. Maccabi Európa Játékok megszervezése is bizonyítja, hogy a sportélet fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír Budapest rövid és hosszútávú terveiben. A testmozgás fontosságának népszerűsítése, a teljesítményre törekvés. a közösségi érzés átélése, a tisztességes játék szabályainak elsajátítása és az ott élők egészségének javítása minden erős jövőt építő nagyváros terveiben kell, hogy szerepeljen.
A sport támogatása iránti elkötelezettség Budapest önkormányzati sportpolitikájának alappillére. A Maccabi Játékok megrendezése és annak, az elkövetkező évekre gyakorolt hatása illeszkedik a főváros sporttal kapcsolatos jövőképébe.
Komoly pozitív hatása van annak is, hogy az ide érkező sportolók és kísérőik legkevesebb 25-30 ezer vendégéjszakát töltenek majd Budapesten, ezzel erősítik a magyar főváros nemzetközi hírnevét és turisztikai vonzerejét.
Budapest 2019-ben elnyerte az „Európa legjobb úticélja" címet. Ez a kivételes elismerés tíz év munkájának a gyümölcse. Ez idő alatt fővárosunk Európa egyik legvonzóbb és legjobb életminőségű városa lett, amely nemcsak befektetőket, vállalkozásokat és utazókat, vonz a világ minden részéről, hanem a nemzetközi sportvilágban is egyre előkelőbb helyet vív ki magának.
A Maccabiada, az olimpia és az Universiade után a világ harmadik legnagyobb sporteseménye. Az Európa játékok megrendezése olyan rangot ad Budapestnek, amely már-már túlnő az esemény sportjelentőségén.
A főváros vezetésének nevében köszönetet mondok a szervezőknek: a Maccabi Vívó és Atlétikai Clubnak, Heisler Andrásnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének és Deutsch Tamásnak, az MTK Budapest elnökének azokért az erőfeszítésekért, amiket a versenyek sikeres előkészítése és lebonyolítása érdekében tettek. Budapest várja és befogadja a 15. Maccabi Európa Játékokra érkező sportolókat, sportvezetőket és a sportszerető közönséget.
