Szentté avatásának 75. évfordulója alkalmából felavatták Árpád-házi Szent Margit szobrát a Margit-szigeten.
Az alkotás történelmi és szakmai igényességgel fogalmazza meg az Árpád-házi királylány emberi magatartásának és hitbéli elkötelezettségének jelentőségét – mondta az avatóünnepségen Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kiszolgáltatottak iránti, szolgáló szeretet vagy a társadalmi érdekellentétek kibékítése ma, a 21. század kezdetén is időszerű erkölcsi értéknek tekinthető.
Emlékeztetett rá, hogy Margit apja, IV. Béla király – aki szoros kapcsolatban állt a domonkos renddel – fogadalmat tett: ha elkerülik a tatárok további pusztításait, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja, a Nyulak szigetén (a mai Margit-szigeten) pedig kolostort építtetett. A királylányt egész életében kitartó elkötelezettség jellemezte, semmilyen megkülönböztetést nem volt hajlandó elfogadni rendtársaitól. A sanyarú sorsát vállaló királylány rongyokban járt és a legpiszkosabb munkákat is derűsen végezte, segített a betegeken és a szűkölködőkön, a korabeli feljegyzések csodás isteni képességeiről számoltak be. A szigeti kolostorból kultikus kegyhely lett, Margit halála után zarándokhely, az ország hitének központja és őre – fogalmazott a főpolgármester-helyettes. Kitért rá, hogy Árpád-házi Margitot XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté.
A szoborállítás ötlete a Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony Plébánia közösségében fogalmazódott meg (egyházszervezetileg a Margit-sziget az újlaki plébániához tartozik). A Fővárosi Közgyűlés 2017-ben döntött arról, hogy pályázatot hirdet idén a szobor felállítására. A pályázatra összesen 37 pályamunka érkezett, a zsűri végül Bakos Ildikó bronz alkotása mellett döntött.
