Fontos kiemelések a Kúria határozatából
(a határozat teljes szövege itt olvasható)
[21] Megállapítható, hogy a "teljes értékű akadálymentesítés" egzakt fogalmát a vitatott jogszabályi rendelkezés [Étv. 2. § (1) ] valóban nem definiálja, ugyanakkor meghatározza az "akadálymentesítés" jelentését: "akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük." Ugyanerre a fogalom-meghatározásra utal a Fot. 4. §. g) pontja is ("E törvény alkalmazásában […] akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet."). A kérelmező által hivatkozott egyik jogszabály sem tesz tehát különbséget a "teljes körű” és a "teljes értékű" között, vagyis a megvalósítás módja tekintetében mozgásteret ad. A kérelmező által idézett Fot. 9. § szerint a közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését az indulási helytől a célállomásig történő szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani. Nem következik ebből, hogy a fogalmak az akadálymentesítés tekintetében két különböző, egymást kizáró megvalósításra utalnak.
[23] A Kúria álláspontja szerint jelen kérdés, illetve a kérdés által érintett jogszabályi környezet és fejlesztési konstrukció tekintetében a fenti megkülönböztetés nem hat ki a választópolgári egyértelműségre. A Főv. Kgy. előterjesztésből és a Főv. Kgy. határozat mellékleteiből egyértelműen kiderül, hogy a kérdésben megnevezett, 2017‒2020 között futó metróvonal-felújítási projekt keretében kivitelezendő akadálymentesítés ‒ tekintve, hogy nem is érinti az M3-as metróvonal-szakasz minden megállóját ‒ nem tekinthető sem "teljes körűnek", sem "teljes értékűnek".
[24] A Főv. Kgy. előterjesztésből és a Főv. Kgy. határozat mellékleteiből azonban valóban kiderül, hogy a kérdés által érintett projekt fejlesztési céljainak részét képezi az akadálymentesítés jelenlegi állapotának javítása, előremutatóak a tervezett eredmények e téren, ugyanakkor a projekt nem részletezi a teljes körű, illetve teljes értékű akadálymentesítés megvalósítását 2020. december 31-ig, azaz a projekt befejezésének tervezett napjáig. Ennek fényében az "egyidejűleg" időhatározó használata is indokolt a népszavazási kérdésben.
[25] Mindezek alapján a kérdés nem ütközik az Nsztv. 39. § (1) bekezdése szerinti választópolgári egyértelműség követelményébe.
[26] 4. A jogalkotói egyértelműség követelményéből fakad, hogy a jogalkotó (Országgyűlés, közgyűlés, képviselő-testület) el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási, döntési kötelezettség, és ha igen, mely körben. (Knk.IV.37.338/2015/3.). A választópolgári egyértelműséggel kapcsolatban kifejtett fenti indokok alapján az is egyértelműen meghatározható, hogy egy esetleges érvényes és eredményes népszavazást követően a Fővárosi Közgyűlés döntéshozói kötelezettsége az Étv. 2. § (1) bekezdése, illetve a Fot. 4. §. g) pontja szerinti "akadálymentes" épített környezet megvalósítására terjed ki, az M3-as metróvonal teljes szakaszán. Emiatt a jogalkotói egyértelműség követelménye nem sérül, hiszen eredményes népszavazás esetén a követelmény, az elérendő szabályozási eredmény egyértelmű. A megvalósítás módja tekintetében pedig adott a mérlegelés lehetősége a Fővárosi Közgyűlés számára.
