A Föld Napja (április 22.) alkalmából újabb innovatív előrelépésről számolt be a Fővárosi Csatornázási Művek. Most már nemcsak saját felhasználásra termelnek szennyvíziszapból megújuló energiát, hanem a beszállított hulladékok révén időnként többlet elektromos energiát állítanak elő, amit kitáplálnak az országos hálózatba.
A Fővárosi Csatornázási Művek a jelentős mennyiségű és a környezetre egyre károsabb összetételű szennyvíziszap környezetkímélő ártalmatlanítási megoldására és a hagyományos energiaforrások mérhető csökkentésére már több mint egy évtizede beindította a biogázprogramját.
Ez a program, méretét, korszerűségét és kivitelezését tekintve, Európában is élenjáró, a kelet-közép-európai térségben pedig, egyedülálló. Egyesíti magában a szennyvíziszap és háztartási szerves hulladékok környezetkímélő feldolgozását, valamint az alternatív energia előállítását. A gondosan tervezett környezetkímélő folyamat során, az Észak-Pesti és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a szennyvíziszapból és a telepekre beszállított szerves hulladékokból (ételmaradékok, zsírok, növényi olajak, lejárt szavatosságú élelmiszerek) kinyerve a bennük rejlő energiát, biogázt, majd abból hő- és elektromos energiát állítanak elő.
A folyamatos korszerűsítéseknek köszönhetően mostanra azonban újabb mérföldkőhöz érkezett a társaság. Már nemcsak saját szükségletüknek megfelelő – egyébként hatalmas mennyiségű – elektromos és hőenergiát nyerik a megújuló energiából, hanem időszakosan többlet villamos energiát tudnak termelni a fogadott és feldolgozott élelmiszer-hulladékokból. A jövőben, ezekben az időszakokban a telepeken kívülre is szolgáltatnak elektromos energiát. Várhatóan a két tisztítótelepen 200 ezer kWh többlet energiát termelnek majd havonta. (Például ez a mennyiség kb. 3 ezer asztali számítógép egy havi működtetésére elegendő áram.)
A biogáztermelés folyamata
A biogáz előállítása egy olyan szabályozott technológia, „anaerob fermentáció", amelyben baktériumok végzik a szerves anyag lebontását, oxigénmentes környezetben, ideális hőmérsékleten és megfelelő átkeverés mellett. A szerves anyag lebomlása több lépcsőben megy végbe. Ezek mindegyikét különböző baktériumcsoportok végzik.
A fermentorokban egy zárt, anaerob technológia keretében megy végbe a szerves anyag bontása. Anaerob, azaz légmentes környezet azért szükséges, mert a biogáz fő összetevője metán, amely az oxigénnel robbanó elegyet képez.
A lebontás számos baktériumtörzs szimbiotikus kapcsolatán keresztül lezajló folyamat. A hidrolitikus baktériumok bontják a nagy molekulájú szerves vegyületeket extra celluláris enzimeikkel, amelynek eredményeként rövid szénláncú zsírsavak, szén-dioxid és hidrogéngáz keletkezik. Ezt követően, a baktériumok második csoportja a rövid szénláncú zsírsavakat alakítja át szerves savakká, többnyire ecetsavvá. A folyamat során újabb szén-dioxid és hidrogéngáz keletkezik. Végül a metántermelés (methanogenesis) megy végbe. A metántermelő baktériumoknak két csoportja van, az egyik az ecetsavat közvetlenül alakítja át metánná és szén-dioxiddá. A másik metántermelő baktériumcsoport pedig, a szén-dioxidot és hidrogént használja fel metán előállítására, az így keletkező biogáz metántartalma elérheti a 70%-ot.
Az anaerob rothasztás megvalósítására a gyakorlatban két jól behatárolt, üzemi körülmények között elfogadott, hőmérséklet-tartomány jöhet szóba. Egyik a mezofil, másik a termofil tartomány. Az optimum az elsőnél 36, a másiknál 55 Celsius-fok körül van.
Amíg a szerves anyagból biogáz lesz, az a mezofil rothasztókban csaknem húsz nap, a termofil tornyok viszont, nagyon korszerű technológiával tíz nap alatt állítanak elő biogázt.
A biogázt a szennyvíztisztító telepeken gázmotorokban hasznosítják. A gázmotorral elektromos áramot termelnek. A folyamat során még hő is keletkezik. Az így keletkezett hő kiválóan alkalmas, télen-nyáron, a rothasztó tornyok és a kiszolgáló egységek fűtésére.
Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
PR-iroda
