A budapesti működő mérőállomásokon a szálló por (PM10) légszennyezettségi szintje (az egy napra számított átlageredménye) 2017. február 13-án három, 14-én négy mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket (75 µg/m3), és a meteorológiai előrejelzések szerint a mai napon sem javul, többnyire a tájékoztatási szint körül alakul, sőt akár a riasztási szintet is meghaladhatja.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint csütörtökön is még gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, péntek napközben már nagyobb mértékű javulás valószínű a levegőminőségben.
A vonatkozó jogszabályok alapján Tarlós István főpolgármester – további intézkedésig mellékelt határozatával – a szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el.
A hivatkozott és a Fővárosi Önkormányzat honlapján is közzétett hatósági határozat önkéntesen betartandó, megelőző intézkedések közül kiemeljük, hogy a további romlás elkerülése érdekében
elsősorban a kertvárosi peremkerületekben lehetőség szerint mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatát, továbbá
lehetőség szerint szüneteltessék az egyéni gépjárműhasználatot, részesítsék előnyben a közösségi közlekedést.
A szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatára vonatkozó kéréshez kapcsolódóan felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály szerint:
„hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak
nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos".
Kérjük továbbá, hogy az egyéni gépjárműhasználatot különösen a legszennyezőbb
(a 0-4 környezetvédelmi osztályba sorolt) gépjárművek üzembentartói kerüljék.
A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.
A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.
Bármely fokozatot – a kisméretű szálló por (PM10) szennyező anyag esetében – Budapesten akkor kell elrendelni, ha három fővárosi mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációja, két egymást követő nap átlagában meghaladja a meghatározott küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.
Itt is felhívjuk a figyelmet az olyan szakmailag helytelen, ezért félrevezető kommunikációs tartalomra (sokszor hivatkozott térképi ábrázolásra), amely az egy napra, 24 órára vonatkozó követelményekkel szemben az egyórás átlageredményeket hasonlítják össze.
A vonatkozó jogszabályok szerint a szálló pornak (PM10) nincs (nem értelmezett) egyórás egészségügyi határértéke, illetve egyórás tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértéke. Természetesen az egy napi, 24 órára vonatkozó átlageredmények csak éjfél után állapíthatók meg, és csak azokat lehet, illetve kell összehasonlítani a 24 órára vonatkozó követelményekkel.
A kisméretű szálló por légszennyezettségi szintjének növekedése, kialakulása jellemzően két – a helyi (közlekedési, ipari, szolgáltatói és lakossági stb.) kibocsátásoktól függő és az azoktól független – folyamat egyidejű eredménye.
A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a helyi kibocsátásoktól függetlenül fontos szerepet játszanak a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, az őszi, téli időszakban gyakrabban előforduló gyenge vízszintes és függőleges irányú légköri átkeveredés, a viszonylag gyakori szélcsendes időszakok, illetve az 5 km/h alatti szélsebesség. A helyi meteorológiai– és domborzati (medence jelleg, kis szintkülönbségek) – tényezőkön túl szerepe lehet az országhatárokon átterjedő hatásoknak is.
Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szálló por szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 %-ban járul hozzá, továbbá 5%-a a gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik. Ugyanakkor publikált számítások azt mutatják, hogy például külföldről Magyarországra 30 %-kal több aeroszol részecske érkezik, mint amennyit Magyarország területén összesen kibocsátanak, vagy amennyi itt keletkezik.
A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is)
a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki káros hatásait.
A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak.
A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.
Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.
Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok.
Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.
Az érintett útszakaszokat a Budapest részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer nappali közúti konfliktustérképe narancssárga és piros színnel jelöli a következő elérhetőségen:
https://geoportal.budapest.hu/Kornyezetvedelem/ZAJ/2007/Bp/
A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.
A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat Twitter oldalán is elérhetőek: twitter.com/fph_sajto
További hiteles tájékoztatás:
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján: mérési eredményekről és további információkról:
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján:
A szmogriadóval kapcsolatban további tájékoztatást a Főpolgármesteri Hivatal munkaideje alatt az Ügyfélszolgálati Iroda (tel: 327-12-08; e-mail: ugyfelszolgalat@budapest.hu), munkaidőn kívül a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Fővárosi Ügyeleti Információs Központ (e-mail: ugyelet@fori.hu tel.: 301-7500 fax: 302-5439) ad.
Szűcs Somlyó Mária
kommunikációs igazgató
