Lerakták a Pannon Park alapkövét az állatkertben

Tarlós István főpolgármester (középen), Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója (b) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) elhelyezik az időkapszulát a Pannon Park alapkőletételén

​Ünnepélyes keretek között lerakták a Kárpát-medence múltbéli élővilágát bemutató Pannon Park alapkövét kedden Budapesten. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: családbarát környezetet, egyedülálló élményt és 21. századi kikapcsolódást nyújtó közösségi tér épül a Fővárosi Állat- és Növénykert területén.

Hozzáfűzte: a 43,7 milliárd forintból épülő komplexum a szabadtéri kifutó mellett egy 1,7 hektáros hipermodern biodómnak és Kelet-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriumának is helyet fog adni.

A miniszter szerint az elmúlt évek kemény munkája Budapest új arculatát kirajzoló nagy ívű terveket és fejlesztéseket, beruházásokat szült. Kiemelte: Budapest olyan európai város, amely képes nagy attrakciókkal Magyarországra vonzani a minőségi szórakozásra vágyókat. 

A megszűnt vidámpark egykori területén épülő öt hektáros Pannon Park az állatkert történetének eddigi legnagyobb fejlesztése lesz - hangsúlyozta a helyszínen Tarlós István, Budapest főpolgármestere, aki szerint a több millió évvel ezelőtti Kárpát-medencei ősvadont bemutató biódom egyszerre képvisel építészeti, botanikai és zoológiai bravúrt. 

Az egész évben nyitva tartó, a természeti környezetet látványában és klimatikus viszonyaiban is felidéző, élő, organikus tér jön létre a fedett csarnokban, amelynek hatalmas terében csaknem 1400 fatermetű növény és egy kisebb elefántcsorda is új otthont kap - mondta. Tarlós István kitért arra: a biódom Budapest termálhőjét és az esővizet is újra fogja hasznosítani. A fejlesztéssel a város új zöldterületet is nyer, hiszen a korábbi Vidámpark területének négy hektáros lebetonozott felülete egzotikus növényekkel fog benépesülni.

A főpolgármester szerint a Pannon Park is bizonyítja, hogy minden ellenkező hírrel és az esetlegesen valóban létező vitákkal ellentétben a kormány és a városvezetés eredményesen működik együtt.

Az állatkert történetében eddig három kimagaslóan nagy léptékű fejlesztés valósult meg. Az első az állatkert 1866-as megnyitása, a második pedig az 1909 és 1912 között lezajlott fejlesztés, akkor épült a főkapu, az elefántház, a pálmaház, a kis- és a nagyszikla is. Ebbe a sorba illeszkedik harmadikként a Pannon Park létrehozása - emelte ki Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója, aki szerint a egyedülálló, egy évszázadban csak egyszer előforduló lehetőség valóra váltását jelenti a Pannon Park építése, amely várhatóan az évtized végéig készül el.

Elmondta azt is: a tervek szerint jövő tavasszal nyílik meg új kiállításokkal a kisgyermekes családok állatos élményparkja, a Holnemvolt Vár. Az állatkert elmúlt években kibővült területén emellett 700 férőhelyes parkoló és egy új kiszolgáló zóna is épül.

Tarlós István főpolgármester beszéde az alábbiakban olvasható:

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztel Főigazgató Úr! Tisztelt Meghívottak!

„Ha meg akarsz érteni valamit, figyeld a kezdetét, és kövesd a fejlődését" - írta Arisztotelész, aki nemcsak bölcs filozófus, hanem az első tudományos munkát végző állatkert igazgatója is volt.

A mai napon a Budapesti Állat- és Növénykert 151 éves történetének új fejezetéhez érkezett. Az alapkőletétellel hivatalosan is kezdetét veszi az 5 hektáros területet magába foglaló Pannon Park kialakítása.

Az állatok életének megfigyelése és vizsgálata egyidős az emberiséggel.

Az első állattartó kerteket az ókori kelet államaiban hozták létre. A távoli Kínában csaknem négyezer éve az akkori császár 400 hektár területű állatkertet létesített, amit a "Tudás Kertjének" nevezett el.

Már a bibliai Salamon király is foglalkozott természettel kapcsolatos kérdésekkel, őt pedig olyan illusztris kvázi „állatkert-tulajdonosok" követték, mint Szemirámisz vagy a kiváló hadvezér Nagy Sándor.

A világ első, jelenleg is fennálló, újkori állatkertjét 1752-ben Schönbrunnban I. Ferenc építette. A reformkorban Magyarországon is felmerült egy hasonló kert létesítésének gondolata. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a politikai helyzet nem kedvezett a kiváló ötlet megvalósításának.

Végül a budapesti állat- és növénykert egy évvel a kiegyezés előtt, 1866-ban nyitotta meg kapuit.

Az első fővárosi állatkertet példás nemzeti összefogás hívta életre. A város főkertésze semmiféle fizetséget nem fogadott el, ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki a parkokat.

Az egyszerű falusi emberektől a nemeseken át egészen az uralkodóig örömmel ajándékoztak különféle állatcsoportokat az épülő állatkertnek. A megnyitó idején majdnem 500 különleges példányt lehetett látni a ketrecekben és a kifutókon.

Amikor a múlt század elején az állatkert fenntartását átvette a Főváros, az épületek, és az állatállomány is rossz állapotban volt. Ezért a döntéshozók nagyszabású munkálatokat kezdeményeztek és egy a fővároshoz méltó új állat- és növénykertet hoztak létre. A változás motorja dr. Bárczy István, a nagy városfejlesztő főpolgármester volt, akinek városépítészeti elgondolásai között kiemelt helyen szerepeltek a közparkok, így az állatkert is.

Az újjáépített állatkert 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Akkoriban a napi sajtó úgy számolt be erről az eseményről, mint Európa egyik legmodernebb zoo-jának megnyitásáról.

Tisztelt Hallgatóság!

 „Csak az a természetfölötti, ami nincs alávetve megfigyelésnek" - vélekedett időszámításunk előtt 340-ben Arisztotelész, aki már akkor behatóan tanulmányozta az állatok életét.

A XXI. századi ismeretterjesztés is a megfigyelésre épül, de emellett felhasznál olyan innovatív megoldásokat, amelyek a technikai eszközök felhasználásával tökéletes illúziót teremtenek. 

A Pannon Park mind léptékében, mind jelentőségében a budapesti állatkert eddigi történetének legnagyobb szabású fejlesztése.

A Vidámparktól örökölt 5 hektáron elterülő élménypark szabadtéri kifutóin különleges állatok, ritka, egzotikus növénycsoportok és a park központi helyén kiemelkedő 35 méter magas fedett 1,7 hektár alapterületű szubtrópusi csarnok épül. Az épület alkalmas arra, hogy benne egy fedett, a külső időjárástól független park működjön. Az év 12 hónapjában nyitvatartó, a természeti környezetet klimatikus viszonyaiban és látványában is felidéző élő, organikus tér jön majd létre, ami különleges növények és állatok élettere, egy élő ökoszisztéma lesz. 1380 fa termetű növény, kisebb elefántcsorda és tengeri akvárium is elfér ebben a gigantikus térben.

A biodóm átjáró a múltba, olyan építészeti, botanikai és zoológiai bravúr, amely bemutatja a több millió évvel ezelőtti Kárpát-medencei ősvadont, ezzel az élővilág állatkerti megjelenítésének ma elérhető legmagasabb szakmai színvonalát hozza Budapestre.

A Pannon Park építésének minden eleme a jövőbe mutat és olyan újszerű megoldásokat alkalmaz, amelyek fenntarthatóak, kímélik a környezetet és akár évtizedek múlva is korszerűnek számítanak. A park Budapest termálhőjét használja majd, újrahasznosítja az esővizet, felhasználja az üvegház napenergiáját és az élő talajtömeget. Ez a környezettudatos szemlélet példaértékű és előremutató. Ráadásul a fejlesztéssel a város plusz zöldfelületet nyer, hiszen a korábbi Vidámpark 4 hektáron elterülő betonozott felületének nagy részén egzotikus növényekkel borított terület létesül.

A kibővített állat-és növénykert Budapest olyan új turistaattrakciója lesz, amely közvetlen programcélja lehet a külföldi és belföldi turistáknak egyaránt. A budapestiek körében egyre nagyobb jelentősége van a közösségi életnek. Nekik is új lehetőséget kínál a megújuló park. A közösségi tér egyrészt egy valóságos fizikai formában létező, természetes és mesterséges környezeti elemekből álló terület, másrészt egy szimbolikus találkozóhely, társas kommunikációs színtér.

Ilyen találkozási pontokat csak az tud megalkotni, aki maga is érzi a közösségi élet fontosságát. A Pannon Park tervezői megértették ennek lényegét és valódi agorát terveztek, ahová jó lesz majd baráti vagy családi találkozókat szervezni.

Az elmúlt években az állatkert rendelkezésére álló terület mintegy 7,3 hektárral növekedett, így tér nyílik további fejlesztésekre is. A Pannon Park mellett a gyerekeknek a Holnemvolt Vár, az állatkertbe látogatók parkolási gondjait megoldó Hermina Garázs és egy új kiszolgáló zóna is megvalósul majd.

Az állatkert fejlesztése Budapest fejlődésének egy újabb fontos állomása, út egy élhető város megteremtése felé. Ez a fővárosi szándék – kormányzati támogatással – azt az egyszerű és nemes üzenetet közvetíti, hogy az ember és a természet éljen barátságban. Ezt megélni és megérteni felemelő érzés mindannyiunknak.

Ennek a gondolatnak a jegyében helyezzük el Budapest új, világszínvonalú élményparkjának alapkövét.

Hírek

RSS megtekintés