Budapest portál

​Több mint félszáz napirendi pontot tárgyalt meg 2016. március 30-i, rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Nyolc új díszpolgárt választottak, döntöttek arról, hogy Budapest is elutasítja a kötelező betelepítési kvótát. Göncz Árpád volt köztársasági elnök nevét városközpont veszi fel a XIII. kerületben, módosult a parkolási rendelet, visszakerült a jogszabályba az ötperces türelmi idő.

Egyperces néma felállással emlékezett a Fővárosi Közgyűlés az ülés kezdetén a napokban 86 évesen elhunyt Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas, Jászai-díjas színművészre, Budapest díszpolgárára.

Elfogadta a közgyűlés a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tavalyi évről szóló beszámolóját, amely szerint 2015-ben 19,4%-kal – 90 207-ről 72 709-re – csökkent a fővárosban regisztrált bűncselekmények száma az előző évhez képest. Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány a közgyűlés előtt felszólalva kiemelte, hogy a rendőrség átlagos reagálási ideje – ez a küldés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között eltelt időt jelenti – 2014 decemberében 29 perc, 2015 decemberében pedig már csak 15 perc volt. Az egész évet tekintve az átlagos reagálási idő 19 perc volt – közölte.

A beszámoló szerint a közterületen elkövetett bűncselekmények számában 20,1 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2014-ben 21 245, míg a 2015-ben 16 978 bűncselekményt regisztráltak a fővárosban. A Budapesten elkövetett emberölések száma a 2014. évi 45-ről tavaly 33-ra csökkent. Az emberölés bűncselekményen belül a szándékos befejezett emberölés 2014-ben 27, 2015-ben 19 esetben történt. Emberölés kísérletét 2014-ben 16, 2015-ben 10 esetben regisztráltak - olvasható.

A testi sértések száma 4,7 százalékos növekedést mutat, 2014-ben 2022, 2015-ben 2117 esetben történt ilyen bűncselekmény. Súlyos testi sértést 2014-ben 1267, 2015-ben 1292 esetben regisztráltak, ez 2 százalékos emelkedést mutat. Az autófeltörések száma 3715-ről 2562-re, 31 százalékkal, az autólopás száma 2902-ről 1896-ra, 34,7 százalékkal csökkent. A fővárosban 25,2 százalékkal kevesebb lakásbetörés történt az előző évhez képest, a számuk 6774-ről 5064-re csökkent. A rablások számának alakulásában szintén csökkenő tendencia figyelhető meg: 2014-ben 828, 2015-ben 615 rablást regisztráltak, ez 25,7 százalékos csökkenést jelent. A kábítószerrel visszaélésben növekedés figyelhető meg, 2014-ben 83, 2015-ben 119 ilyen jogsértést regisztráltak Budapesten – írták.

A beszámoló szerint a tavalyi év "egyik legkiemelkedőbb bűncselekménye az embercsempészet, amely a migrációs hullám érkezésével kiugróan megnövekedett az elmúlt évekhez képest". A hatéves tendenciát elemezve megállapítható, hogy számuk 2010 és 2014 között 2 és 30 között mozgott, 2015-ben viszont 55 embercsempészéses esetet regisztráltak a fővárosban. Mint a beszámolóban olvasható, az illegális migráció 2015-ben folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, "a harmadik országbeli állampolgárok egyre jelentősebb létszámban jelentek meg a Keleti és Nyugati pályaudvarokon és vonzáskörzetükben, a Nagykörút vonalán, a Nyugati tér – Baross utca közötti szakaszon, a II. János Pál pápa téren, a Blaha Lujza téren és a környezetében lévő internetkávézókban, vendéglátó-ipari egységekben, alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken". Az ellenőrzéseken 4092 embert jogellenes belföldi tartózkodás miatt fogtak el, ez megközelítőleg négyszerese a 2014. évi adatnak - olvasható. 

Az összes rendőri eljárásban regisztrált nyomozás eredményességének alakulásáról azt írták, hogy 2014-hez képest az 39 százalékról 39,4 százalékra emelkedett.

A Fővárosi Közgyűlés elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, mivel az ellentétes Magyarország, így Budapest főváros érdekeivel – döntött a testület 21 igen, 5 nem szavazattal.

A Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett előterjesztés szerint a Fővárosi Önkormányzat egyetértését és támogatását fejezi ki Magyarország kormányának az illegális bevándorlással szembeni, Magyarország védelme érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban.

Tarlós István az előterjesztés vitájában úgy fogalmazott: az MSZP állításaival szemben a migránsügy „brutálisan érinti" a budapestieket és majdani generációikat. Kocsis Máté hangsúlyozta: egységes nemzeti kiállásra van szükség a kormány migrációs politikája mellett.

A közgyűlés arról is döntött, hogy a tavalyi migrációs válsághelyzet és a tranzitzónák létrehozása és működtetése során felmerült többletköltségek megtérítése érdekében összesen 97,7 millió forintos forrást közműcégeinek: a csatornázási műveknek, a közterület-fenntartónak, a Főkertnek, a vízműveknek, valamint a közterület-felügyeletnek. A BKV mintegy 200 millió forintot költött migránsok szállításra, az összeget az ORFK tavaly át is utalta a közlekedési társaságnak.

Megszűnik a 2010 októberében alapított Fővárosi Biztonsági Iroda, a feladatait a Főpolgármesteri Hivatal egyik főosztálya látja majd el - döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott előterjesztésben a megszüntetés úgy indokolták: tekintettel arra, hogy a vállalatbiztonsági feladatkör teljesült és a városgondnoki feladatok hivatali feladatkörben is elláthatók, javasolt a társaság végelszámolás útján történő, jogutód nélküli megszüntetése. A településüzemeltetéssel kapcsolatos városgondnoki feladatokat a továbbiakban a Főpolgármesteri Hivatal április elsejével létrejövő városigazgatóság főosztálya látja majd el. Az új szervezeti egység bővebb feladatkörrel rendelkezik, mint a létrehozásával egyidejűleg megszüntetett városüzemeltetési főosztály.

A Fővárosi Közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Budapest havonta 500 millió forintos előleget kapjon a kormánytól az elővárosi közlekedés bonyolításáért az év első hat hónapjában, amíg meg nem születik az átvételről szóló végleges megállapodás. A testület 20 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá, hogy támogatási szerződés születhessen a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: a kormány vállalta, hogy a végleges megállapodásban, legkésőbb június 30-ig tételesen elszámolnak az agglomerációs közlekedéshez kapcsolódó minden kiadással, aminek eredményeként a város az előlegen felüli összegekhez juthat. Tarlós István főpolgármester a vitában azt mondta, tavaly 15,9 milliárd forintba került az agglomerációs közlekedés, az érintett települések kifizetései után pedig 12,1 milliárd forintos kiadás maradt. A főpolgármester közölte, erre hivatkozva 1 milliárd forintos havi előleget szerettek volna kérni a kormánytól, a kabinet azonban azzal az ígérettel adott 500 millió forintot, hogy a végén elszámolnak a kiadásokkal. Tarlós István megjegyezte, a mostani megállapodással kapcsolatos véleményét az elszámolás után mondja el. "Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű az elszámolás" - fogalmazott, hozzátéve, a "lényeg, hogy a pénzt megkapjuk".

Megszűnik a V. kerületi, József nádor téri, 64 személyes női átmeneti hajléktalanszálló, a Fővárosi Közgyűlés ugyanis úgy döntött, hogy felmondja az Oltalom Karitatív Egyesülettel kötött ingatlanhasználati szerződést. A testület által elfogadott előterjesztés szerint augusztus 31-ével mondják fel a 2000. január 10-én létrejött, határozatlan idejű, a hajléktalanszállóként működő helyiségcsoport használatára vonatkozó szerződést. A szálló lakóinak elhelyezéséről a szociális szakma úgy foglalt állást, hogy a IX. kerületben, a Gyáli út 33-35. szám alatti munkásszálló egyik emeletén egy 64 személyes átmeneti szállás alakítható ki.

Az előterjesztő, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes közölte: számos panasz érkezett a szálló elhelyezkedés miatt. Nem ideális, hogy a belváros szívében, egy bérházban működik egy nem túl jó állapotban lévő hajléktalanszálló – mondta.

Tarlós István főpolgármester kiemelte, hogy a hajléktalan-szálláshelyek száma 2010 óta növekedett. Hangulatkeltésnek nevezte, hogy a József nádor téri szállodaépítést az ügybe keverik, ahhoz – mondta – a Fővárosi Önkormányzatnak nincs köze. Közölte: ha elkészül az új szállás, akkor a lakók képviselőit meghallgatják, hogy az új létesítmény jobb-e mint a József nádor téri.

Új városrész fogja viselni Göncz Árpád volt köztársasági elnök nevét; a XIII. kerület kérésére a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének környéke a Göncz Árpád városközpont nevet veszi fel – döntött 25 igen, egy nem szavazattal a közgyűlés. Tarlós István főpolgármester ezzel kapcsolatban elmondta: utcaelnevezéssel akartak emléket állítani Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek is, de ezt „egyesek voltak szívesek betámadni, a volt államfő özvegye ebbe belebetegedett, ezért egyelőre hallani sem akar semmilyen elnevezésről".

Visszakerült a parkolási rendeletbe a korábban törölt ötperces türelmi idő a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében. A parkolási rendelet módosítása a várakozási díj utólagos igazolásával kapcsolatos pontosítást tartalmaz, amely szerint a gépkocsijával parkoló mentesül a törvényben meghatározott egyórai várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el öt percnél hosszabb idő és a várakozási díjfizetést a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodáján utólag igazolja - olvasható az elfogadott előterjesztésben. A rendelet módosítását a hatálybalépését követő fél éven belül - a fővárosi parkolás-üzemeltetők bevonásával, azok tapasztalatai alapján – felülvizsgálják, és arról ismét tárgyal majd a Fővárosi Közgyűlés.

Zárt ülésen döntött a közgyűlés arról, hogy díszpolgárrá választja Bogányi Gergely zongoraművészt, Dózsa László színművész, rendezőt, Dr. Freund Tamás neurobiológus, agykutatót, Dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edzőt, Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert, Dr. Varga Péter Pált, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatóját, valamint posztumusz Szabó Miklós operaénekest és Török Bódog kézilabdaedző, szövetségi kapitányt. Az elismeréseket június 19-én, a szabadság napján adják át.