Mintegy félszáz napirendi pontot tárgyalt meg 2016. április 27-i, rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Döntöttek az M3-as metró felújításának támogatási szerződéséről, eszerint a 139,5 milliárdos projekt ősszel indulhat és 2019. szeptember végére fejeződhet be. Elfogadták a csillaghegyi öblözet védelmének támogatási szerződését is.
Az ülés kezdetén egyperces néma felállással tisztelegtek a nemrégiben elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas író, Budapest díszpolgára emléke előtt.
Három ütemben újítják fel az M3-as metró infrastruktúráját
Ellenszavazat nélkül jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés a BKV és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között az M3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukciójára vonatkozó támogatási szerződést. A projekt összköltsége 139,5 milliárd forint.
A Bagdy Gábor pénzügyi és Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés szerint az M3-as metró építményei, berendezése, pályája mára olyan mértékben elhasználódott, elavult, hogy felújítása tovább már nem halasztható. Az egyre gyakrabban előforduló meghibásodások jelentős forgalmi zavart okoznak, és növekszik a veszélyhelyzet kockázata. A felújítás biztosítja további 20-25 évre a megfelelő üzembiztonságú működést.
A projekt keretében felújítják az állomásokat és a felszíni épületeket, az utasforgalmi terek felújítása megfelel az új igényeknek, előírásoknak: az utasterek emelt színvonalú felújításával számolnak, korszerű világítástechnika, új burkolatok, átgondolt utastájékoztatási rendszer beépítésével. Felvonókat építenek 10 állomáson (Újpest-Központ, Gyöngyösi utca, Forgách utca, Lehel tér, Nyugati pályaudvar, Deák Ferenc tér, Corvin-negyed, Nagyvárad tér, Népliget, Határ út), és funkcionálisan új mozgólépcső épül hat állomáson (Újpest-Városkapu, Gyöngyösi utca, Dózsa György út, Lehel tér, Nagyvárad tér, Ecseri út).
Az előterjesztés kitér rá: a rekonstrukcióhoz a teljes vonal nem zárható le egyszerre hosszabb időre. A munkálatok ideje alatt az utasokat pótlóbuszokkal fogják szállítani. A kivitelezés optimális esetben 2016. novemberében kezdhető meg, a metróvonal forgalomba helyezésének határideje 2019. június vége, a korszerűsítési munkák kivitelezésének teljes befejezése 2019. szeptember 30.
A kivitelezési munkák három fő ütemre oszlanak: 2016. novemberében kezdődnek meg az északi (Lehel tér – Újpest-Központ közötti) és a déli (Kőbánya-Kispest – Nagyvárad tér közötti) szakaszon. A három szakasz kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokat egy időben folytatják le, így a középső szakaszon is megkezdhetők a felújítási munkák. Ezt segíti elő, hogy az északi és déli szakasz építésének ideje alatt a középső szakaszon a metró csökkentett üzemidőben, 4:30-20:00 óra között közlekedne, így a megnövelt éjszakai üzemszünetben és a hétvégi vágányzárak idején a középső szakasz felújítási munkái is végezhetők.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: nagyon fontos állomás a támogatási szerződés megkötése, ezzel minden akadály elhárult, hogy a kivitelezési tendereket publikálhassák, és ősszel a kivitelezésre irányuló vállalkozási szerződéseket megköthessék. Kitért rá: az a szándék, hogy minden állomás akadálymentes legyen, ott is, ahol nincs mód lift kiépítésére.
A csillaghegyi öblözet árvízvédelmére 12,7 milliárd Ft-ot fordítanak
Döntött a közgyűlés a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről is; a feladatot 12,7 milliárd Ft összköltséggel, 10 milliárd Ft uniós társfinanszírozással, valamint 2,7 milliárd Ft fővárosi saját forrással 2019-ig valósítják meg. A Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés kitér rá: az öblözet érintett területének és mintegy 53 ezer fős lakosságának árvízvédelmét jelenleg az Aranyhegyi-patak töltése, a Királyok útja-Nánási út vonalában húzódó földtöltés, a pünkösdfürdői védmű és a Barát-patak töltése biztosítja, a védelmi szakasz közel 5 km hosszú. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló beruházás biztonsági szempontból halaszthatatlan, gyors lebonyolításághoz jelentős közérdek fűződik. A 2013-ban levonult dunai rekord árhullám, és az annak kapcsán az Aranyhegyi-patak töltésén és a Barát-patak torkolatánál kialakult havária közeli állapot egyértelművé tette, hogy a tervezési területen érintett közel százezer ember élet- és vagyonbiztonsága halasztást nem tűrő közérdek – áll az előterjesztésben.
Tarlós István főpolgármester a vitában úgy fogalmazott: lassan kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát, ami a Római-part ügyében egy kisebbség részéről folyik, ők komoly felelősséget viselnek azért, hogy a védmű még nem épül. Hangsúlyozta, hogy a védmű nyomvonalát nem a Főváros jelöli ki, azt a tervező teszi meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság tudományos tanácsának állásfoglalása alapján. Emlékeztetett rá, hogy húsz év alatt sem sikerült tisztázni a telekhatárok jogi helyzetét, és azt sem, hogy van-e hivatalosan hullámtér. „Értelmetlen és kezelhetetlen ezért az a monoton ismételt felvetés, hogy a kerítéshatárhoz kerüljön a nyomvonalon" – jelentette ki.
Tarlós István arról is beszélt: olyan tereprendezésre törekednek, „ami a legkényesebb igényeket is kielégíti". A Római-partra vonatkozó terveket és látványterveket lakossági fórumon mutatják be a helyieknek – „nem pedig a liberális kluboknak és a katasztrófaturistáknak" –, valamint azokat a parton is közzéteszik nyilvános szemlére, ezért „felesleges állandóan heccelni a közvéleményt". A főpolgármester hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy a védmű megépítése fakivágás nélkül nem úszható meg. Elmondta: egy joghézag kihasználásával valóban épültek lakásnak használt üdülők a területen, de magas feltöltésekre, ezért nem azokat kell megvédeni, hanem a hullámtérben lévő sportlétesítményeket, valamint az 1920-30-as években az akkori építési szabályoknak megfelelően épült mintegy 40 lakóházat. „Meg akarjuk védeni 53 ezer ember érdekeit, meg akarjuk építeni a védművet Budapest egyetlen védetlen Duna-szakaszán, amit már 25 éve meg kellett volna építeni" – jelentette ki.
A II. kerületben lesz Ankara utca, teret neveznek el Szenes Ivánról Józsefvárosban
Lesz Ankara utca Budapest II. kerületében, és Szenes Ivánról neveznek el teret a VIII. kerületben - döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott javaslatban emlékeztettek arra, hogy 2015 szeptemberében Budapestről neveztek el utcát Ankarában, egyetemek közelében, a központtól néhány kilométerre. Részben "a török fél udvarias gesztusának viszonzásaként", részben a két főváros között 2015-ben létrejött testvérvárosi megállapodásnak megfelelően javasoltak Ankaráról utcát elnevezni Budapesten.A II. kerületben a Margit teret körülölelő, jelenleg névtelen szerpentin, amely a Margit és a Mecset utcától a Römer Flóris utcai torkolatig tart, lesz Ankara utca. Az utca Gül Baba türbéje, valamint több olyan közterület környékén található, amely török idők emlékét őrzi - indokoltak a javaslatban.
A VIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére közterület viseli majd Szenes Iván író, dalszövegíró, zeneszerző, érdemes művész, számtalan sláger szerzőjének emlékét. A józsefvárosi Rezső tér egy részét nevezik át, itt található Szenes Iván egykori lakóhelye. A tér megmaradt keleti részét Magyarok Nagyasszonya térré nevezik át.
A XIII. kerületben a háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, Papp László nevét viseli majd egy újonnan kialakítandó névtelen közterület, a III. kerületben egy eddig névtelen közterületet Dugovics Titusz térnek neveznek el. A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatala vezetőjének kezdeményezése nyomán a VII. kerületben egy névtelen közparkot Reformáció parknak neveznek el. A XIV. kerületben Széchenyi Ödönnek - Széchenyi István fiának - állítanak emléket, aki megszervezte az állami és önkéntes tűzoltóságot, és az ő ötlete alapján valósult meg a budapesti fogaskerekű vasút. A XV. kerületben Bolla Árpád esperes, lelkészről, valamint Turay Ida színésznőről, érdemes művészről neveznek el egy-egy jelenleg névtelen közterületet.
Fővárosi támogatás a Budapesti Fesztiválzenekarnak
Döntött a közgyűlés arról is, hogy 60 millió forintos fővárosi támogatást kap idén a Budapesti Fesztiválzenekar. Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a zenekar az államtól jelentős, több mint egymilliárd forintos támogatást kapott. Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: a Főváros nagyra értékeli a zenekar tevékenységét, ugyanakkor a támogatással önként vállalt feladatot teljesít.
