Budapest portál

​​​Csaknem száz napirendi pontot tárgyalt meg a Fővárosi Közgyűlés 2016. június 8-i, rendes ülésén. Döntöttek az M3-as metró felújítása miatti járműpótlásról, eszerint ha a kormány július 5-ig támogató döntést hoz és biztosítja a teljes többletköltséget, akkor szolgáltatást vásárol a Főváros, ellenkező esetben lengyel, Solaris buszokat. Létrejött az Alstom-vizsgálóbizottság, amely az év végéig készíti el jelentését. A közgyűlés a Főkertet bízta meg a Római-parti partrendezés tervezésével, hat fővárosi helyszínen zöldfelületi fejlesztésekre csaknem 300 millió Ft-ot fordítanak.

Döntött a Fővárosi Közgyűlés az M3-as metró infrastruktúrájának felújítása miatt szükséges járműpótlás kérdésében. A járműpótlást szolgáltatásmegrendeléssel oldják meg, ha a kormány ezt támogatja, a teljes többletköltség fedezetét biztosítja, és az erről szóló kormányzati döntés július 5-ig megjelenik a Magyar Közlönyben.

Tarlós István főpolgármester a napirend vitájában közölte: a döntés néhány hónapos csúszást okoz a 3-as metróvonal felújítási munkálatainak megkezdésében, és valószínű, hogy 2019 nyarára nem fejeződik be a beruházás. (Az eredeti tervek novemberi kezdéssel számoltak.)

A főpolgármester hangsúlyozta, a fővárost anyagi kár nem érheti a szolgáltatás megrendelése miatt. Bármennyi többletköltsége merül fel a fővárosnak a buszvásárlás helyetti szolgáltatás megrendeléssel, azt a kormány állja – jelentette ki. Hozzátette: a szolgáltatás vásárlása miatti csúszásért a városvezetés és a kerületi polgármesterek nem tudnak felelősséget vállalni, mert nem a saját "kérésükről" van szó. Közölte azt is, nem tudják megmondani, hogy a szolgáltató milyen buszokat hoz majd Budapestre. A kormány célja az, hogy ne legyen külföldi buszvásárlás, és tulajdonba már magyar buszok kerüljenek – jelezte.

Az eredetileg benyújtott előterjesztésben a kormányzati garanciavállalás határidejét június 20-ra tették, azonban Kocsis Máté és Láng Zsolt kerületi Fidesz-KDNP-s polgármesterek módosító javaslatának elfogadásával ez a júliusi határidőre változott. Ezt azzal indokolták, hogy a június 20-i időpontig véleményük szerint nem áll elegendő idő a kormányzat számára a járműpótlás – előterjesztésben foglaltak szerinti – finanszírozásával kapcsolatos döntés megfontolására.

Ha a kormány a július 5-ig nem nyújt garanciát, nem hoz támogató döntést, akkor a főváros a szolgáltatás megrendelését nem támogatja. Ennek értelmében a járműpótlást biztosító új, alacsonypadlós, csuklós autóbuszok – BKV Zrt. útján történő – beszerzéséhez szükséges forrást az idei költségvetésből biztosítanák, legfeljebb 9,7 milliárd forintig. Ez esetben 110 új Solaris autóbuszt vásárolnak, a további 40 buszt más vonalakról csoportosítanák át.

A közgyűlés szocialista javaslatra felkérte a főpolgármestert, kezdjen egyeztetést a MÁV vezetésével arról, hogy a 3-as metró felújítása alatt a jelenleginél több vonatot vehessenek igénybe a BKV-bérlettel rendelkezők.

Az Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló ideiglenes bizottság elnökévé Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét, tagjának pedig Orbán Gyöngyit és Geiger Ferencet, Soroksár polgármesterét választotta meg a Fővárosi Közgyűlés, amely a legutóbbi ülésén határozott a vizsgálóbizottság létrehozásáról. A háromtagú testület feladata, hogy vizsgálja az Alstom metrókocsik beszerzéseivel kapcsolatos döntéshozási mechanizmusok működését, a szerződéskötések körülményeit, a döntések előkészítésében résztvevők felelősségét: ezekről az év végéig kell jelentést készítenie.

Megbízta a Főkertet a Főváros, hogy a csillaghegyi öblözet dunai partszakaszán (az Aranyhegyi- és a Barát-patak között) megtervezze a majdani rekreációs területet. A cél „a partszakasz tájhasználatának fejlesztése, kiépítése, használható és élhető környezet kialakítása". A tervezés során – amelyre 80 millió Ft-ot biztosított a közgyűlés – koncepcióterv, látványtervek, engedélyezési tervdokumentáció és kiviteli tervek készülnek.

A Fővárosi Közgyűlés áprilisban döntött arról, hogy 12,7 milliárd Ft összköltséggel valósítja meg a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, amely 2019-ig készülhet el. A munkák során ki kell váltani a Római-parton több mint 3 km-en húzódó, 1200 mm-es – még 1976-ban épült – vízvezetéket is, amely a Főváros vízellátásnak közel negyedét biztosítja.

Tarlós István főpolgármester a vitában javasolta, hogy vessenek ki helyi adót a hullámtérben lakókra értéknövekedés miatt, kivéve az 1920-30-as években, az akkori szabályoknak megfelelően épült családi házakat. Azt is javasolta, hogy a Főváros vásároljon meg egy faátültető gépjárművet, amely 93%-os hatékonysággal tud fákat átültetni 38 centiméteres faátmérőig.

Felújítják a Városháza homlokzatát és az Újvárosháza közgyűlési termét – döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Főpolgármesteri Hivatal működtetéséhez kapcsolódó beruházásokról és felújítási feladatokról szóló döntés értelmében a Városháza homlokzatának felújítására 600 millió forintot fordítanak majd.

Mint az elfogadott előterjesztésben írták, a Városháza épületének legjelentősebb építési átalakítása 1949-ben volt a háború után, és ezzel a helyreállítással az épület a ma is látható állapotba került. Az eltelt több mint 65 év alatt mindösszesen a homlokzatok egy részét festették át. A felújítás tartalmazza egyebek mellett a falszerkezetek utólagos talajnedvesség elleni szigetelését, a homlokzati nyílászárók felújítását, a főpárkányzat helyreállítását, az esőelvezető rendszer és a bádogos szerkezetek cseréjét, a vakolat és felületképzési rendszer teljes körű felújítását, az épület körüli vízelvezetés, a járda, illetve burkolatok kialakítását.

A képviselők döntöttek arról is, hogy Újvárosháza közgyűlési terem felújításának és restaurálásának tervezése tízmillió forintot különítenek el. A feladat a felújítás előkészítését, a műszaki (örökségvédelmi engedélyezési, és kivitelezési), restaurálási, illetve tenderdokumentációk elkészítését tartalmazza. Az Újvárosháza közgyűlési terme és kiszolgáló helyiségei különösen értékes műemléki környezet, Lotz Károly-falfestménnyel, értékes képzőművészeti alkotásokkal, ólomüvegezett homlokzati nyílászárókkal díszített. A teremhasználat a hivatali vezetés döntése alapján a kormányhivatallal közös. A berendezési tárgyak, vizesblokkok, nagy értékű világító testek, homlokzati nyílászárók, bútorzat műszaki állapota a legutolsó – az 1990-es években történt – rekonstrukció nagymértékben leromlott.

A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges fejlesztésekről döntött a Fővárosi Közgyűlés, jóváhagyva a fejlesztésekhez szükséges, a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közötti támogatási szerződés megkötését. A kormány korábban döntött arról, hogy a világbajnoksághoz kapcsolódó fővárosi fejlesztések megvalósításához vissza nem térítendő támogatást nyújt.

A kormány által támogatott projektelemek megvalósításának tervezett összköltsége 9 milliárd 301 millió forint. A kapcsolódó kormányzati támogatás 8 milliárd 224 millió, a fővárosi önrész 1 milliárd 77 millió forint.

A támogatott projektelemek között szerepel a Népfürdő utca – Vizafogó utca felújítása, gyalogos híd létesítése a Rákos-patakon, a Pesti alsó rakpart megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése, valamint a Margitsziget környezetfejlesztési feladatai. Ezek mellett megvalósítandó feladata a Margitsziget csatornázása, a Róbert Károly körút felújítása a Vágány utcai felüljárótól a Népfürdő utcai lehajtóig, a Kárpát utca felújítása, a Margitsziget északi fizetőparkoló-kapacitásának bővítése, valamint a Margitsziget Atlétikai Centrum belső csapadék- és szennyvízhálózat szétválasztása, és új hálózatra csatlakoztatása.

A tervek között szerepel a közbringarendszer bővítése is, a vizes világbajnokság helyszíneinek és környéküknek a bekapcsolása a közbringarendszerbe. Egyebek mellett 27 új gyűjtőállomást létesítenének és 335 új kerékpárt szereznének be, valamint fejlesztenék a kapcsolódó közterületi infrastruktúrát, az érintett közúthálózaton gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításokat végeznének. A főváros erre európai uniós venne igénybe, mintegy 700 millió forint összegben.

Több mint háromszáz millió forintot fordít idén Budapest zöldfelületi fejlesztésekre – döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Népliget területén lévő Vajda Péter utca mentén a sportpályák közelében lévő, jelenleg elhagyatott zöldfelületet felújítására 50 millió forintot szánnak. Pihenő és rekreációs kert, játszótérszigetek, valamint fitneszpark kialakítását is tervezik. A Gellérthegyen lévő úgynevezett csúszdás játszóteret 200 millió forintból újíthatják meg. Burkolatok cseréje, ütéscsillapító burkolat építése, új csúszdák kihelyezése, a játékterület kibővítése, támfalak és lépcsők javítása, padok és egyéb utcabútorok teljes korszerűsítése, a zöldfelületek átalakítása várható. A XI. kerületi Feneketlen tó melletti játszótér fejlesztésére 15 millió forintot fordítnak. A játszótér közkedveltsége kiemelkedő, számos lakossági megkeresés érkezik, mivel a játszótér középső részét nyáron tűzi a nap, árnyékolásra van szükség. A meglévő homokozó-felület árnyékolására fémszerkezetű napvitorla elhelyezését tervezik. A VIII. kerületi Krúdy Gyula utca és a József körút sarkán lévő park felújítására 24 millió forintot szánnak. Elbontják a használaton kívüli, üzemképtelen vízarchitektúrát, a burkolatokat felújítják, valamint találkozó és pihenő teret alakítanak ki egyedi elemes utcabútorok kihelyezésével. Ugyancsak ekkora összegből újítják meg XIII. kerületi József Attila Színház előtti területet: utcabútorokat helyeznek majd ki és fákat is ültetnek.

A budapesti történeti városrészek megújításáról szóló fejlesztési tanulmánytervet dolgozott ki a Fővárosi Önkormányzat a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bevonásával, a dokumentumot a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta. A tanulmányterv témája Budapest városszerkezeti, városképi szempontból védendő, jellemzően egységes historikus stílusú épületeinek és környezetüknek vizsgálata, a megújulásukat célzó beavatkozási javaslatok megfogalmazása. Ebben a szakemberek számba veszik azokat az építészeti-műszaki eszközöket, amelyekkel az épületállomány fenntarthatósági és energetikai szempontok figyelembevétele mellett, ugyanakkor az értékeit megőrizve fejleszthető.

A cél, hogy az ajánlások megfelelő minőségű beruházásokat ösztönözzenek annak érdekében, hogy a főváros egyedülálló épített öröksége megmaradjon, és értékőrző módon fejlődhessen – olvasható az előterjesztésben.

A fejlesztési tanulmányterv része egy több mint hatszáz oldalas kezelési kézikönyv, amely gazdasági, városépítészeti és építészeti témájú vizsgálatokat tartalmaz, és azokra támaszkodva beavatkozási javaslatokat tesz. (A tanulmányterv hamarosan a főváros honlapján, a Budapest Portálon is elérhető lesz.)

Döntött a Fővárosi Közgyűlés az idei Műemléki Keret pályázat kiírásáról, amelyre 200 millió Ft áll rendelkezésre. A pályázat célja a Budapest városképét meghatározó épített értékek megmentése, azok felújítása, restaurálásának segítése, az eredeti részek felújítása, visszaállítása. Idén hangsúlyozottan támogatják a főútvonalak mentén lévő épületek földszinti sávjának rendbetételét.

A közgyűlés döntésével 135 millió Ft-ot biztosítanak az Építészeti Értékvédelmi Támogatás pályázatra. A támogatás célja azon munkák elvégzésének a segítése, amelyek az épületnek olyan részeit, tartozékait, díszítéseit, általában olyan értékeit újítják fel, állítják helyre, amelyek a fővárosi helyi védettség alá helyezést indokolttá tették. 

Arról is döntés született, hogy 165 millió Ft-ot fordítanak örökségvédelem alatt álló épületek állagmegóvására, az épületek műszaki állapotának javítására. Az állagmegóvási támogatás – a Fővárosi Városrehabilitációs Keret felhasználásának szabályairól szóló rendelet alapján – az örökségvédelem (műemléki egyedi vagy területi védelem, valamint fővárosi vagy kerületi helyi védelem) alatt álló társasházak és lakásszövetkezeti tulajdonban lévő lakóépületek állagmegóvási és alapvető műszaki felújítási munkáit kívánja támogatni.