Az M3-as metró infrastruktúrájának felújításánál a kivitelezés időtartama nem változik, a kezdési időpont a kérdéses. Felesleges találgatni és abban reménykedni, hogy nem fog elkészülni a beruházás, mert biztos, hogy kész lesz a metró – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István, főpolgármester.
Hozzátette, hogy maga sem érti, miért volt szükség 2-3 hónapos huzavonára, miközben kicsit zűrzavaros helyzet állt elő: a kormány bizonyos képviselői a szolgáltatásvásárlás mellett álltak ki, mások a buszvásárlás kapcsán a magyar buszgyártást protezsálták, eközben külön furcsaság volt, hogy kormányhatározat mindenféle buszvásárlást megtiltott. – A miniszterelnök közbelépésére végre döntés született, amelynek az a lényege, hogy aki rendeli a zenét, az fizet – fogalmazott a főpolgármester. Hangsúlyozta: a kormány egyes tagjai akartak szolgáltatás, nem pedig a Főváros. Emlékezetett rá: kezdettől azt mondta, akkor tud a Főváros nemzetgazdasági érdekekre figyelemmel a kormány kérésére „rámozdulni”, ha a legolcsóbb ajánlat és a szolgáltatás ára közötti költségkülönbözetet a kormány maradéktalanul vállalja. Mint mondta, „kellett ezért harcolni, nem is keveset, de végül az a döntés született, hogy a kormány fizeti ki a zenés felárat”. A főpolgármester azt mondta: lehet, hogy nem lesz emiatt időveszteség, „meg tudjuk oldjuk használt, de le nem selejtezett buszok ideiglenes forgalomba állításával, végállomásokon a várakozási idők csökkentésével vagy a Volán bevonásával”. Tarlós István ennek kapcsán úgy fogalmazott: a határidőkkel kapcsolatban „a Népszabadság vágyai keverednek a valósággal”, a kivitelezés időtartama nem változik, a kezdési időpont a kérdéses, „ami akkor lesz biztos, ha de facto elkezdődik a munka”.
A szolgáltatásvásárlással kapcsolatban megjegyezte: erősen reméli, hogy produkálnak majd olyan szolgáltatót, aki magyar busszal fog szolgáltatni. „Picit csodálkozom a gyártón, ha van olyan, aki sorozatban gyárt magyar buszokat, akkor ez a gyártó, miért nem indult el a BKV tavaly őszi, nyílt tenderén?” – tette fel a kérdést.
"A végsőkig ragaszkodni fogok ahhoz, hogy a 137,5 milliárdos uniós forráslehetőséget ne vegyék el a Fővárostól"
Az M3-as vonal infrastruktúrájának felújítását illetően a főpolgármester elmondta: arról volt szó, hogy uniós forrásból (az úgynevezett IKOP-keretből) 137,5 milliárdot fordíthat erre a város. Az unió részéről azonban felmerült annak a lehetősége, hogy a rekonstrukciót megtérülő beruházásként tartsák nyilván. Felmerült az a javaslat, hogy ne uniós forrásból, hanem a Főváros EIB-hitelkeretének a megemelésével, állami és kormánygaranciával valósuljon meg a beruházás. „Ha ez így történik, a végsőkig ragaszkodni fogok ahhoz, hogy a 137,5 milliárdos uniós forráslehetőséget ne vegyék el a Fővárostól, és azt más beruházások megvalósítására fordíthassuk. Ha ugyanis elveszik a fővárostól, akkor nem a beígért 340 milliárdos uniós forrást kapjuk e ciklusban, hanem csak 200 milliárdot, amit nem tudok elfogadni” – hangsúlyozta.
A Városligettel kapcsolatban a főpolgármester azt mondta: „frusztrált és dühödt ellenzéki képviselők – akiknek volt 20 évük, hogy kihúzzák a kardot a főváros védelmében – folyton azt próbálják erőltetni a közvéleménynek, hogy mi tálcán kínáltuk fel a Városligetet, pedig azt a törvény erejénél fogva vette el a kormány, mint a kórházakat, amit erről Gy. Németh Erzsébet állít, nem fedi a valóságot”. Kitért rá, hogy a múzeumi negyed megvalósítása eredetileg az ő 2010-es programjában szerepelt, „az ötletgazda politikusi szinten én voltam, igaz, Finta József tanár úr sugallatára”. Tarlós István eredetileg a Nyugati pályaudvar mögé képzelte a múzeumi negyedet, „szívem szerint ma is oda képzelném”. A Városliget ügyét „az ellenzék bizonyos körei nyilvánvaló politikai hátsó szándékból túllihegik”, hiszen a számított zöldfelület nagyobb mértékű lesz, mint korábban volt. A főpolgármester úgy fogalmazott: demokráciában mindenkinek joga van tiltakozni, de a fához láncolások és hasonló megnyilvánulások ideje lejárt, értelmesebb módszereket kellene kitalálni. A tiltakozásokat politikailag túldimenzionáltnak, erősen eltúlzottnak tartja. „Vannak jóindulatú aggodalmaskodók, akik nincsenek tisztában a helyzettel, a hangadókat viszont politikai hátsó szándékok vezetik. Nem kellene ekkora cirkuszt csapni, a helyzet nem indokolja. Ha mindenki így gondolkodott volna, ma a ligetben nem lenne állatkert, Széchenyi fürdő, Gundel vagy Vajdahunyad vára” – jegyezte meg.
Tarlós István elmondta: részt vett a legutóbbi kormányülésen, a miniszterelnök pedig kilátásba helyezte, hogy a Budapestet érintő kérdéseknél a jövőben is meg fogják hívni. A kabinet ülésén kikérték a főpolgármester véleményét a Déli pályaudvar további sorsáról is. Tarlós István azt mondta, rövid távon kockázatos megszüntetni a Délit mint fejpályaudvart. A Kelenföldi pályaudvarnál ugyanis az M4-es metró építésekor 8 vágányt meg kellett szüntetni a P+R parkoló építése miatt, ezért ott rövidtávon nem lehet észszerű bővítést végrehajtani, ezért a Délinél meg kell maradnia a jelenlegi tízperonos vágánynak. Mint a főpolgármester közölte, vannak „futurista elképzelések”, miszerint alagutat kellene építeni a Déli és a Nyugati között, ami ugyan műszakilag megoldható, de „annyi pénz a világon nincs”.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy tanulmányterv készül az Óbudai-sziget és a Népliget fejlesztéséről, amelyet bevisznek a kormányülésre.
Az állatkert területére tervezett Meseparkot 2017 tavaszán adhatják át, a szintén oda tervezett Pannon Park ügyében voltak még nyitott kérdések, de azokat a kormányülésen sikerült tisztázni – mondta Tarlós István. A Hermina úthoz tervezett, 700 férőhelyes mélygarázst a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogja megépíttetni, majd átadni a Fővárosnak, illetve az állatkertnek üzemeltetésre. A volt Vidámpark teljes bontása júniusban befejeződött (a muzeális értékű, megőrzendő játékokat kivéve), a fák ültetése megkezdődött. A biodóm jogerős építési engedéllyel rendelkezik, a kivitelezési eljárás megindult. Az állatkert két héten belül megkapja a Toxikológiai Intézet egykori épületét és a MÁV érintett területét. Nincs még megegyezés egy víznyomócső áthelyezéséről, és arról is tovább egyeztetnek, hogy a Főtáv mennyiért adja a távfűtést az állatkertnek. A kormány korábbi döntése szerint a Fővárosi Nagycirkusz elköltözik a jelenlegi helyéről, amelyet az állatkert fog megkapni.
A közbeszerzési cég vezetője személyes felelősséggel tartozik azért, hogy a döntéshozók elé a város érdekeinek megfelelő előterjesztések kerüljenek
A Fővárosi Közbeszerzési Kft-ről szólva Tarlós István azt mondta: annak létrehozását nem ő találta ki, de alapvetően nem tartja bajnak, hogy a közbeszerzések ügye „kikerült a házból, és az sem, hogy azok önálló cég keretében zajlanak”. A cég felügyeletével Tarlós pénzügyi helyettesét, Bagdy Gábort bízta meg. A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy ő készítette a cégvezető munkaköri leírását, aki személyes felelősséggel tartozik azért, hogy a döntéshozók elé a város érdekeinek megfelelő előterjesztések kerüljenek. Hangsúlyozta: külsős ügyvédi irodák alkalmazását ellenzi és nem is engedélyezi, ha erre mégis sor kerülne, az a cégvezető alkalmatlanságát vetné fel. Megjegyezte, hogy a cég a de facto működését még nem kezdte meg, de „oda fogunk figyelni, értékelni fogjuk a munkáját”. A közszolgáltató cégeknek hivatalosan meg kell állapodniuk a közbeszerzési céggel az együttműködésről, a főpolgármester Szegvári Péter önkormányzati főtanácsadót kérte fel, hogy segítsen abban, egységes megállapodások szülessenek. Tarlós István a cégvezetőknek azt mondta: senkire semmilyen nyomást nem lehet gyakorolni, olyan megállapodást ne írjanak alá, ami őket vagy a cégüket bizonytalanná teszi.
A dugódíjról szólva a főpolgármester azt mondta: két szigorú adottság van az ügyben, egyrészt a díj bevezetését 2006 tavaszán önként bevállalták, az az unióval kötött támogatási szerződésben szerepel, az unió pedig nem tekint el tőle. Eredetileg 2013-ban akarták bevezetni, de feltételei akkor nem álltak fenn, nem készült el az M4-es metró és csak egy őrzött parkoló volt a fővárosban. A másik adottság, hogy a Parlament által hozott jogszabály konkrétan kizárja a dugódíj bevezetését, amíg a jogszabályt meg nem változtatják, nem érdemes a bevezethetőségről beszélni. Tarlós István hangsúlyozta: ő biztosan nem kezdeményezi e jogszabály megváltoztatását. Hozzátette: ha az állam kalkulál a dugódíjból származó bevételekkel a budapesti közösségi közlekedés finanszírozásánál, akkor megváltoztatja a jogszabályt, ellenkező esetben viszont több pénzt kell adnia a közösségi közlekedésre.
Tarlós István ismertette a Budapest Közút behajtási díjról készült összefoglaló jelentését. E hangsúlyozottan műhelymunka szerint Budapesten évi 5000 forintba kerülő fővárosi matricát vezetnének be, ami minden, a közigazgatási határon belül közlekedő valamennyi gépkocsira vonatkozna, és évi 4,5 milliárd bevételt hozna. Volna emellett egy belső zón, ami Pesten a Margit híd-Szent István körút-Bajcsy-Zsilinszky út-Károly körút- Múzeum körút-Vámház körút és a Duna közötti területre, valamint Budán az Erzsébet hídtól a Lánchíd utca-Alagút utca-Attila utca-Csalogány utca-Bem rakpart és Margit híd között. Az Alagút utca és Lánchíd utca tompaszögű része kimaradna ebből, és díjmentesek volnának a rakparti utak is. A belső fizetős zóna bevezetésének várhatóan jelentős forgalomcsökkentő hatása lenne. Az Alagút utca, Lánchíd utca és a Lánchíd díjköteles lenne, az Erzsébet híd díjmentes lenne. A díjtétel 700 Ft lenne zónahasználatonként, és évente 5,5 milliárd bevételt hozna. A dugódíjból származó várható éves teljes bevétel mintegy 10 milliárd lehetne. A zónán belül lakók és a törvény szerinti kivételek nem fizetnének, a családon belüli második autóra díjkedvezményt adnának, további kedvezmények viszont értelmetlenné tennék a bevételeket. 2017 végére valósíthatók meg a kapcsolódó fejlesztések, 750 millió és 1 milliárd közötti költséggel. A főpolgármester azt mondta, 2016 végére 3500-3600 férőhely lesz őrzött P+R parkolókban.
