Január 11-ig nincs mondanivalóm a hirdetőoszlopok ügyében – mondta az idei első Budapestinfón, szokásos pénteki tájékoztatóján Tarlós István, főpolgármester.
Szólt arról, hogy az M4-es metró megkapta a végleges működési engedélyt, az automata vonalon „a vezetőfülkék elkerítettsége is meg fog szűnni a közeljövőben”. Kiemelte, hogy kiváló volt az együttműködés a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, más társszervezetekkel és közreműködőkkel. Megjegyezte: „sokkal több munkánk van az M4-es metró befejezésében, mint azoknak, akik kopott PVC-fóliákon degradálják a munkánkat”. A 2010-ben hivatalba lépett városvezetésnek majdnem négy évig kellett még dolgoznia a beruházásért: módosítani a 2005-2006-ban kötött nemzetközi szerződéseket, befejezni a kivitelezési munkákat, elvégezni az elmaradt póttervezéseket, a kelenföldi műtárgyakat, csomópontokat például megtervezni is elfelejtették korábban. Hozzátette: „az alapjában véve elhibázottan indított, 2002-1010 között inkább csak hánykolódó, mint organizált munkaként készülő beruházás, amely korábbi ciklusokban szinte egymagában minden pénzügyi forrást felemésztett, a kormánnyal közös erőfeszítéseink révén itt van”. A közlekedésben betöltött szerepe mérsékelt ugyan, de nem haszontalan, szép, gyönyörű, amit szakmai díjak bizonyítanak. A főpolgármester köszönetet mondott a beruházásért a tervezőknek, műszakiaknak, kivitelezőknek, jogászoknak, hivatalnokoknak egyaránt. Azokat a kérdéseket, hogy gazdaságos-e a vonal és miért Alstom kocsik járnak rajta, „nem most kell feltenni, hanem 2005-2006-ban kellett volna”.
Tarlós István bejelentette: az ellenzék kezdeményezésére rendkívüli közgyűlést fog összehívni, bár sok értelmét nem látja, mert olyan kérdéseket akarnak felvetni, amikre csak a költségvetés keretében lehet választ adni, azt pedig várhatóan csak néhány nappal később, február 17-en fogja tárgyalni a Fővárosi Közgyűlés. Úgy fogalmazott, érdekes közjátéknak tartja, hogy éppen Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet nevezi magát „a fővárosért aggódó demokratikus képviselőnek. A két kiváló képességű képviselő naponta átlagosan két-három-négy dagályos közleménnyel lepte meg a gyanútlan budapestieket”. A főpolgármester azt mondta: érti az emberi, érzelmi motivációjukat, „ők feltehetően azért szeretnek az utóbbi időkben odamondogatni, mert mindketten indultak már főpolgármester-választáson”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Horváth Csaba 2010-ben mindeni idők legnagyobb különbségével szenvedett vereséget, Gy. Németh pedig másfél évtizedig a korábbi városirányítók egyik jellegzetes figurája volt, szintén startot vett főpolgármester-választáson, de a coubertini elveknek megfelelően arra az álláspontra helyezkedett, miszerint nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel, így jó emlékei nem lehetnek erről az ügyről. Most pedig elképzelt történetekből kiindulva káderpolitikai útmutatót próbálnak adni a főpolgármesternek, a közgyűlési többségnek és az ámuló budapestieknek. Tarlós István úgy fogalmazott: megpróbálkozik egyfajta infokommunikációs akadálymentesítéssel, idézte a 19. században élt filantróp pedagógus, Frim Jakab elmeélesítési módszerét, amely szerint kiemelten javasolt képzőeszköz „a történetek végtelen türelemmel ismételt újramondása” – ezt „a két nagyra becsült, de kétséges képzelőerővel rendelkező” képviselőtársának a figyelmébe ajánlotta. Tarlós István azt is javasolta: forgassák nagyobb gyakorisággal az önkormányzati, a választási és az államháztartási törvényt az említett képviselők, „akkor nem fognak időről időre paprikajancsit csinálni magukból”, hiszen ennyi év után még a magukra vonatkozó szabályokat sem ismerik, ami „a politikai ügyeskedésen túl képességbeli problémákat vet fel”. A főpolgármester arról beszélt, hogy Gy. Németh „további elkápráztatásokkal is megajándékozta rajongóit”. A képviselő arról írt ugyanis levelet, hogy „a Fidesz és főpolgármestere ma már egymást zsarolják”, és azt is írta, „Tarlós hozzászokhatott már, hogy a Fidesz bábjaként működik, de már így sincs rá szükség”. A főpolgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: tudtával őt a budapestiek választották meg, és ezek szerint a bábok szoktak viaskodni a kormányaikkal. Gy. Németh levelében azt is állította: Tarlós a hivatalban is veszélyben érzi főpolgármesteri státuszát, ezért olyan utasítást adott, hogy a hivatalnokok a képviselői utasításoknak ne tegyenek eleget, valamint hogy Tarlós kegyvesztettségét mutatja az oszlopháború. A főpolgármester idézett egy 2008. februári levelet, amelyet Demszky Gábor, és helyettesei – „Gy. Németh egykori bajtársai, üzletfelei és rokonai” – írtak alá, és amely elrendelte: az önkormányzatnál és a fővárosi cégeknél minden eszközzel elejét kell venni, hogy főpolgármesteri felhatalmazással nem rendelkező személyek fogalmazzanak meg szóbeli vagy írásbeli utasítást. – Érdekes módon Gy. Németh akkor ezért nem minősítette őket báboknak és nem érezte veszélyben az akkori főpolgármester hivatalon belüli státuszát – mondta Tarlós István. Megjegyezte: bárkitől szívesen elfogad tanácsot, de senki se gondolja, hogy Budapest választott főpolgármestere úgy fog ugrálni, ahogy egy bukott szocialista főpolgármester-helyettes és egy bukott kommunista fütyül neki”.
„A magam részéről beleuntam örökös intrikákba, a folytonos véleményütköztetésekbe, amelyek során a tények rendszerint eljelentéktelenednek az elképzelt történetek és az ostobaságok szorításában. Konzultáltam az orvosaimmal is, mindenezek alapján és ezen körülmények figyelembe vételével úgy döntöttem, mivel a változtatáshoz amúgy is sok időre van szükség, ezért nem tartom elképzelhetetlennek, hogy elindulok a 2019. évi választásokon” – jelentette be a főpolgármester. Kérdésre válaszolva azt mondta: ha valaki véglegesen eldönti, hogy kiszáll, azt elkezdik nem komolyan venni és elkezdenek vele szemtelenkedni, „kicsit felpaprikázott a helyzet, ami előállt”. Hozzátette: nagyon nem tetszik neki az a stílus, ahogy Gy. Németh politizál, mert ha valaki 16 évig vezető szerepkörben tevékenykedett a fővárosnál, és azt hagyta itt, amit hagyott, az lehetne szerényebb és meghúzhatná magát. - Ha ilyen viszonyok vannak a politikában, nem elképzelhetetlen, hogy érdemes legyen még küzdenem – jegyezte meg.
A 2016. évi fővárosi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: a büdzsé problémája összefügg a közösségi – különösen az agglomerációs – közlekedés finanszírozásának a kérdésével. Dolgoznak még a költségvetés tervezetén, a számok még változhatnak – hívta fel a figyelmet. – Az agglomerációs szolgáltatást nem fogjuk tudni finanszírozni, erre ráerősít az a tavaly év végén elfogadott salátatörvény, amely előírja, hogy a helyi iparűzési adóbevételekből kell finanszírozni a helyi közösségi közlekedést – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: „nem tagadom, a saját politikai közösségem vezetőivel is vitám van, ha ott vagyok egy kongresszuson, elmondok egy együttműködő beszédet, tudják, hogy másnap külföldre fogok utazni, kezet fognak velem, és senki nem szól, hogy két nap múlva a hátamba fogják vágni a kést, akkor én elgondolkodom”. Ezzel együtt a főpolgármester reméli, hogy „a végén valami értelmezhető és végrehajtható dolog ki fog jönni”, annál is inkább, mert a fejlesztések terén nagyon jó az együttműködés.
Tarlós István ismertette: a jelenlegi számítások szerint a működési bevételek és a felülvizsgált működési kiadások egyenleg nagyságrendileg mínusz 20 milliárd forint. A korrigált működési kiadások igénye hozzávetőleg 207 milliárd forint, a számított, halmozott működési hiány 28 milliárd forint. A január 4-én megkezdődött tárgyalások eredményeként eddig a költségvetés kiadási oldalából sikerült 8 milliárd forintot megspórolni, így a működési hiány 20 milliárd forint körül alakul. A közlekedési ágazatot nem figyelembe véve összességében 3,5 milliárd kiadásnövekedéssel kell számolni), ez olyan körben jelentkezik, ami már nem csökkenthető tovább, mert a Főváros alapszintű működéséhez ezt mindenképpen biztosítani kell. A közútkezelési, teherforgalmi, parkolási projektmenedzsment feladatokon a BKK képes 1 milliárd forintot megtakarítani, további körülbelül 2,5 milliárdot pedig az elsőajtós felszállási rend kiterjesztésével, menetrendi és hálózati módosításokból, valamint apróbb, hatékonyságnövelő intézkedésekből, ez összesen mintegy 3,5 milliárd forint. A főpolgármester hozzátette: a teljes működési kiadásokat tekintve nagyságrendileg 8 milliárdos kiadáscsökkentés végrehajtható. A működési bevételt növeli az iparűzési adóból származó 5 milliárd, így a működési hiány durván 15 milliárdra csökkenhető, a 2015. évi szintű tartalékképzés mellett. Ebben azonban benne van az agglomerációs közlekedés is – hívta fel a figyelmet a főpolgármester. Tarlós István elmondta: számolnak 3 milliárd forint működési eredmény elérésével a hiány számolásánál, mivel ez a tervbe vett és engedélyezett hitelfelvételi kovenánsok miatt kötelezően teljesítendő kritérium. Ha ezt levonjuk, a működési hiány már csak 12 milliárd, ha ebből levonjuk az agglomerációs közlekedés költségeit, akkor is minimum 2 milliárd működési hiány marad. – A törvény azonban ezt tiltja, a költségvetésben működési hiány nem tervezhető, ami az agglomerációs közlekedéssel együtt 2 helyett 12 milliárd lenne – hangsúlyozta Tarlós István. Úgy fogalmazott: a miniszterelnökkel folytatott megbeszélése sokkal kevesebbet eredményezett, mint remélte, de a kormányfő azt kimondta, hogy az agglomerációs közlekedést a Fővárosnak nem kell vállalnia, a HÉV-eket teljes hálózatukkal együtt átveszi az állam. (Ez egyelőre csak javaslat, ha hivatalos formában megtörténik, az ügyben a Fővárosi Közgyűlésnek is döntenie kell.) Tarlós István jelezte: a közlekedésfinanszírozással kapcsolatos állami elképzelésekkel nem ért egyet, „ezt a miniszterelnöknek is megmondtam, ennyit arról, hogy báb lennék”. Mint említette, az állam idén gyakorlatilag nem ad semmi többletet a közösségi közlekedésre, amit a Főváros a kerületek rovására kap, az a hiányt csökkenti a felére. A főpolgármester hangsúlyozta: a közösségi közlekedés finanszírozásából az állam nem vonulhat ki, ráadásul e feladatot ő adta az önkormányzatoknak. Azt mondta, az örökös „tarlósozásnak” nem látja értelmét, a közlekedés finanszírozásáról öt éve vitatkoznak. Úgy fogalmazott: „2014-ben nem én akartam főpolgármester maradni, megvolt a lehetőség, hogy félretoljanak, annyit kellett volna tenni, hogy ne jelöljenek. Kétségtelen, hogy elvállaltam. 2014 októberben könnyedén félretolható lettem volna, valamiért azt akarták, hogy én maradjak a főpolgármester. Ha végiggondoljuk, és valakinek odáig terjeng a fantáziája, hogy Tarlóst csak azért akarták főpolgármesternek, hogy ne adjanak több pénzt a fővárosnak, akkor ez nem a Tarlós, hanem a Főváros elleni merénylet. Az engem támogató politikai közösség abszolút többségben van a közgyűlésben, megvétózni tudok dolgokat, de megszavazni egyedül nem”.
A főpolgármester hozzátette: ismét fel tudja ajánlani, hogy az állam vegye át az egész BKV-t, de az a véleménye, hogy nem meri átvenni, mert tudja, hogy ilyen körülmények között nem tudná ellátni. A miniszterelnökkel való megbeszélés időpontja még valóban bizonytalan, de ez nem azt jelenti, hogy nem lesz. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel fogunk tárgyalni, amit tökéletesen helyénvalónak gondolok, és reménykedek a megoldásban – hangsúlyozta.
Tarlós István beszélt arról is, hogy a BKK 2014-ben kötött megállapodást a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal az agglomerációs közlekedés biztosítására. Mivel a minisztérium nem teljesítette szerződéses kötelezettségét, egyetlen fillért sem utalt át erre a célra, a BKK a megállapodás rendkívüli felmondását kezdeményezi, az erről szóló levelet a napokban küldték el a tárcához. A minisztérium álláspontja ezért, miszerint 2022-ig a Főváros köteles ellátni az agglomerációs közlekedést, téves, teljesíthetetlen, félrevezeti az agglomerációban lakókat és nem korrekt a Fővárossal szemben. Kérdésre válaszolva a főpolgármester azt mondta: február 17-ig, a költségvetés tervezett elfogadásáig az agglomerációs járatok közlekedni fognak, „de hogy utána mi lesz, az nem a mi dolgunk”.
Kérdésre válaszolva leszögezte: messze van a Főváros attól, hogy csődbe menjen, mint Horváth Csaba és Gy. Németh állítja. Értelmetlennek nevezte azt a felvetést, hogy szánt szándékkal csődbe vigyék a Fővárost, hiszen az nem neki, hanem a Fidesznek jelentene gondot. Kocsis Mátéval kapcsolatban – kérdésre válaszolva – pedig azt kérte a sajtótól, hogy „ne koptassák, hiszen jó polgármester, jó kolléga és jó vele az együttműködés.”
