Budapest portál

Bizonyosan megszületik az idén a megállapodás a kormánnyal a BKV finanszírozásáról – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester, aki tegnap tárgyalt ez ügyben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel. A főpolgármester elmondta: egyelőre az állami költségvetésben szerepeltetett 24 milliárd Ft-os támogatás sem érkezett meg, így a fővárosnak 13 milliárd Ft kölcsön kellett adnia a BKV-nak, hogy ne legyenek működési zavarok. Tarlós István hangsúlyozta: a BKV működőképes marad, a várt, 24 milliárdos állami támogatás pedig hamarosan megérkezik. A főpolgármester hozzátette: bízik a kormányban, abban, hogy lesz megállapodás, ha viszont mégsem, akkor jövőre járatritkításokra kényszerülhetnek. – Ez esetben annyi szolgáltatást fogunk megrendelni, amennyire fedezetünk van, nem fogunk fejlesztési pénzeket működésre átcsoportosítani – fogalmazott. Kitért rá, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban az az elfogadott ökölszabály, hogy a tömegközlekedést egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban a lebonyolító cég, az önkormányzat és az állam finanszírozza. – Ez esetben is 49 milliárdot kellene kapnunk az államtól a tőle kapott, kötelező feladat ellátására – mutatott rá, hozzátéve, hogy a jelenlegi állami támogatás a BKV működési költségeinek alig negyedét fedezi. Emlékeztetett rá, hogy a BKV finanszírozásáról szóló, a kerületi polgármesterek által készített – és a főpolgármester által is ellenjegyzett – koncepciót már korábban eljuttatták a Miniszterelnökségre és Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Az M3-as metróvonalon rendszeresen, minden forgalomba állás előtt ellenőrzik a szerelvényeket, biztonsági kockázat esetén azok nem állhatnak forgalomba, a hibás szerelvényeket pedig haladéktalanul kivonják a forgalomból - ismertette a főpolgármester a metró ellenőrzéséről készült, újabb jelentést. A metró infrastruktúrája a tervezett élettartamát ugyan meghaladta, de a beavatkozások növelésével sikerült csökkenteni a műszaki kockázatot és a meghibásodások számát. A síncserék megtörténtek, a műszeres mérések alapján a vasúti pálya állapota megfelelő, azt folyamatosan ellenőrzik. A metró műszaki berendezései, az eszközök és az alagút állandó, 24 órás felügyelet alatt áll. – Ha a biztonságos üzem nem lenne fenntartható, a vonal részleges vagy teljes leállítására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtesszük, erről pedig a sajtót és az utasokat értesítjük – nyomatékosította Tarlós István, hozzátéve, hogy ez ügyben szeretné megnyugtatni a közvéleményt.

November 4-én, rendkívüli ülésen dönthet a Fővárosi Közgyűlés a BKV buszbeszerzéséről, az úgynevezett készenlétben tartási konstrukcióról. Örülök neki, hogy elnapoltuk a döntést a közgyűlés legutóbbi, szerdai ülésén – mondta a főpolgármester. Hozzátette: a BKV által üzemeltett buszok átlagos életkora ma 17,7 év, futásteljesítményük meghaladja az 1,1 millió km-t, 59 %-uk nem rendelkezik légkondicionálással. 2018-ig fokozatosan ki kell vonni 550 magas padlós, alacsony komfortfokozatú járművet. Ennek érdekében dolgozta ki 2013-ban azt a konstrukciót a BKV, amely szerint a vállalkozó biztosítaná a buszok üzemképességét – a karbantartást, a javítást, a vizsgáztatást és a biztosítást is beleértve -, a közlekedési társaság pedig a sofőröket, a telephelyet és az üzemanyagot biztosítaná. Ezzel a járműállomány megújítása az adósságállomány növelése nélkül történhetne. A közgyűlés tavaly engedélyezte, hogy e konstrukciót megkezdje a BKV, azzal a kikötéssel, hogy a tulajdonos Főváros 90 napon belül vétót emelhet. Tarlós István kitért rá, hogy az új járművek beszerzési értékét nem lehet összehasonlítani és az e konstrukcióban szereplő finanszírozási költséggel, mert új beszerzés esetén a kapcsolódó szolgáltatások költsége a BKV-t terhelné. A főpolgármester megjegyezte: személyes véleménye, hogy inkább az új buszok beszerzését kellene támogatni – ez ügyben „amit az ellenzék mondott, abban is van igazság" –, hiszen az elmúlt években alapvetően változott a helyzet, a kormány átvállalta ugyanis a BKV adósságát, tegnap pedig a Fővárosi Közgyűlés engedélyt adott a közlekedési társaságnak, hogy 150 új buszt vegyen. A készenlétben tartási konstrukció egyébként 1,5 milliárd Ft-tal lenne drágább, mint az új buszok vásárlása.

A főpolgármester elmondta: a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy átad az államnak egy Vas utcai, 880 négyzetméteres ingatlant – a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényben meghatározottak szerint, a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával összefüggő közfeladat ellátásának elősegítése érdekében –, valamint egy Rippl-Rónai utcai, volt iskolaépületet, a Raoul Wallenberg Egészségügyi Szakiskola elhelyezése céljából. Tarlós István hozzátette: a Dagály fürdő átadásáról – a 2017-es úszó vb megrendezhetősége érdekében – elvi döntést már hozott a közgyűlés, de folynak még az egyeztetések az ingatlan értékének meghatározásáról, valamint arról, milyen ellentételezést kapjon a Főváros gyógyfürdőcége, amiért az átadás után is üzemelteti a fürdőt. E kérdésekben december elejéig meg fognak születni a megállapodások – jelentette ki. Tarlós István hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy az állam a BKV működési finanszírozásért cserébe kapná ezeket az ingatlanokat. Hozzátette: értelmetlen vagyonvesztésről beszélni, hiszen köztulajdonból köztulajdonba kerülnek az ingatlanok, nem kerülnek ki az államháztartás keretei közül.

Központi közbeszerző szervezet létrehozásáról is döntött a közgyűlés – ismertette a főpolgármester. Emlékeztetett rá, hogy ez „nem hirtelen elhatározás volt", a közgyűlés már évekkel korábban döntött arról, hogy szükséges a közbeszerzéseket vizsgáló monitoring-rendszert megszervezése, a költségvetési kiadások racionalizálása, többek között a verseny tisztasága és az átláthatóság biztosítása érdekében. Novembertől hatályba lépett az új közbeszerzési törvény is, ez tette aktuálissá a döntést. A megalapítandó új szervezet fogja ellátni a Fővárosi Önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal esetében a 100 millió Ft feletti, valamint a főváros tulajdonában lévő intézményeknél, cégeknél a 300 millió Ft feletti értékű közbeszerzési eljárások lebonyolítását. A szervezet fogja végezni a nem általa bonyolított beszerzések, szerződések és szerződésmódosítások indokoltságának vizsgálatát, minőségbiztosítását, szabályosságának ellenőrzését, tanúsítását is.  A cég vezetőjét a Fővárosi Közgyűlés fogja kinevezni, illetve felmenteni. Tarlós István kitért rá, hogy a szervezetnek különösen nagy lesz a felelőssége, ő fogja elvégezni a bírálatokat is, a jelentős, főként fejlesztési közbeszerzéseket lebonyolítani, amelynek csak a végeredménye kerül a közgyűlés vagy annak szakbizottsága elé.

A közgyűlés legutóbbi ülésén döntött a fővárosi taxirendelet módosításáról is; erre egyebek között a közúti személyszállításról szóló kormányrendeletet hatályba lépése miatt volt szükség – mondta a főpolgármester. Tarlós István emlékeztetett rá, hogy a kérdésben a hivatalba lépésekor feszült volt a helyzet, hiszen a rendeletet akkor már 15 éve nem módosítottak, a taxis társadalom és a főváros egésze is zavaros körülmények között biztosította, illetve vehette igénybe a szolgáltatást. A mostani módosítások közül a főpolgármester kiemelte, hogy a repülőtéren és a frekventált vasúti pályaudvarok mellett is létesítők lesznek speciális taxiállomások. A fuvarszervező, diszpécserszolgálat pénzügyi megfelelőségénél szigorításáról is döntöttek, ez januártól lép hatálya: az előírt saját tőke ezentúl 100 millió Ft lesz, a 400 kocsinál többet foglalkoztató társaságok ezenfelül gépkocsinként plusz 25 ezer forintot kell fizetniük. A taxiállomások használati díja is változik: az éves díj mértéke 12x5417 Ft + áfa lesz, az elektromos, valamint a hibrid és a tisztán földgáz üzemű kocsik kedvezményt kapnak. A rendelet szerint ezentúl december 1-től március 15-ig csak téli gumival közlekedhetnek a taxisok. Bizonyos szabályok betartása mellett lehetőség lesz arra is, hogy a vezetőülést fizikailag elválasszák az utastértől.

Kicsi az esélye, hogy a Fővárosi Közgyűlés népszavazás kiírásáról döntsön a 2024-es olimpia megrendezése, a Városliget fejlesztése és a római-parti védmű kérdésében, ahogyan azt a Párbeszéd Magyarországért javasolta – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy „mindhárom kérdésben olcsónak tűnő, politikai haszonszerzésre törekednek egyesek". A főpolgármester úgy fogalmazott: az olimpiával kapcsolatos vitát korainak tartja, hiszen a helyszínről csak 2017-ben lesz döntés.

Emlékezetett rá, hogy a fővárosi múzeumnegyed ötlete eredetileg tőle származott, hiszen az már a 2009-es Budapest-programjában is szerepelt, a Nyugati pályaudvar mögötti helyszínnel. A negyed kialakítása jó gondolat, akár a Városligetben – ahol nem csökkeni, hanem nőni fog a zöldterület -, akár a Nyugatinál, támogatom mindkét koncepciót – mondta Tarlós István.

A római-parti védművel kapcsolatban hangsúlyozta: van, amivel nem lehet viccelni, ilyen az M3-as metró vagy az árvízvédelem kérdése, hiszen már 2002-ben is csak centimétereken múlt, hogy az árvíz nem vitte el a Szentendrei utat. Hozzátette: a védmű nyomvonalát az Országos Vízügyi Főhatóság fogja kijelölni. A tavalyi új mértékadó árvízszint alapján folyik az áttervezés, a Barát-patak és az Aranyhegyi-árok védelmét is megoldva. – A helyi lakossággal fogunk konzultálni, a katasztrófaturistákkal nem. Ez a védmű mindenképpen meg fog épülni – nyomatékosította a főpolgármester.

Megemlítette, örül neki, hogy a kancelláriaminiszter sem személyesnek tartja múltbeli ellentétüket. Mint magánember, soha semmi bajom nem volt Lázár Jánossal – jegyezte meg Tarlós István, reagálva Lázár tegnapi szavaira. Úgy fogalmazott: „át kell gondolni, érdemes-e kéretlenül beavatkozni Budapest életébe. Van a fővárosnak választott köztestülete, ezt nem érdemes levegőnek nézni. Ami Budapest feladata, azt rá kell bízni a budapestiekre, a hátunk mögött nem kell kritizálni, budapesti ügyeket „reszelgetni". A miniszternek vannak egyéb feladatai, ahol a felkészültsége jelentősebb, mint a miénk. A fővárosi fejlesztési ügyeket bízza ránk, ha ez így lesz, rögtön megszűnik a Lázár János által említett „szakmai ellentét" – jegyezte meg.