Fővárosi Közgyűlés: központi közbeszerző szervezetet hoznak létre

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Tarlós István főpolgármester, Sárádi Kálmánné főjegyző és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes (b-j) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2015. december 2-án

Csaknem hetven napirendi pontot tárgyalt meg idei utolsó ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Döntöttek arról, hogy januártól központi közbeszerző szervezet jöjjön létre. A 2024-es olimpia rendezési jogának elnyerése érdekében együttműködési megállapodást köt a Főváros a kormánnyal és a MOB-bal. A Főváros saját forrásból 2 milliárd forintot biztosít a 3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukciójához szükséges kiviteli tervek elkészítésére, hogy ne késsen a beruházás. Döntöttek arról is, hogy Budapest és Szentpétervár együttműködési megállapodást köt. A közgyűlés támogatta, hogy Budapestre és Pest megyére váljon szét a közép-magyarországi régió.

Központi közbeszerző szervezet megalapításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett előterjesztés elfogadásával a testület január elsejével alapítja meg - a fővárosi közbeszerzések koordinációja, egységes lebonyolítása és minőségbiztosítása elősegítése érdekében - az új egyszemélyes gazdasági társaságot Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft. néven. A társaság törzstőkéjét hárommillió forintban határozták meg. A cég ügyvezetőjének Kádár Attila lett, a társaság az ügyvezetővel együtt 23 dolgozóval - átmenetileg a Főpolgármesteri Hivatal épületében - kezdheti majd meg működését. A cég létrehozásához 245 millió forintos működési forrást biztosítanának. Az első, átmeneti időszakban a kft. az önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési feladatait látja el. A társaságnak és a fővárosi intézményeknek ebben az időszakban feladatuk lesz a fővárosi egységes közbeszerzési rendszer kidolgozása is.

Az önkormányzat, valamint a Főpolgármesteri Hivatal a társasággal közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződést köt majd a közbeszerzési feladatok ellátására. Ezt követően, a cég látja majd el az önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal, valamint az összes érintett és bevonható intézmény közbeszerzési feladatait. A Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal esetében a 100 millió forintos értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzéseket a cég bonyolítja majd le. A fővároshoz tartozó cégek esetében az értékhatár 300 millió forint lesz. A szervezet végzi majd a nem általa lebonyolított beszerzések, szerződések és szerződésmódosítások indokoltságának vizsgálatát, minőségbiztosítását, szabályosságának ellenőrzését és tanúsítását is.

Tarlós István főpolgármestert elmondta, hogy szigorúbbak akartak lenni az átláthatóság érdekében, ezért szállították le 300 millióról 100 millióra az értékhatárt. A cég létrehozásával az a céljuk, hogy szigorítsák a feltételeket és egyértelművé tegyék a felelősséget - hangsúlyozta.

Olimpiai együttműködés a kormánnyal és a MOB-bal

Együttműködési megállapodást köt a Főváros a magyar állammal és a Magyar Olimpiai Bizottsággal a XXXIII. nyári olimpiai és a XVII. paralimpiai játékok rendezési joga elnyerése érdekében – döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az együttműködési megállapodás rendelkezik a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről: a felállítandó sportolói bizottságról, az olimpiai védnökök testületéről, valamint az olimpiai egyeztető fórumról. A pályázat előkészítése érdekében a Főváros és a MOB mint részvényesek a 2017. december 31-éig terjedő határozott időtartamra létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t., amely egyebek mellett előkészíti, elkészíti és benyújtja a pályázati anyagokat, valamint irányítja az olimpiarendezést népszerűsítő hazai és nemzetközi kommunikációs kampányt. A felek a megállapodásban rögzítik, hogy a pályázat folyamatának stratégiai irányítása és vezetése, a pályázati eljárásban részt vevők tevékenységének koordinálása az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos feladata, azzal, hogy az ő tevékenysége és eljárása nem csorbíthatja a MOB és a fővárosi önkormányzat jogait és hatáskörét.
Tarlós István főpolgármester az MSZP olimpiai népszavazási kezdeményezésről szólva arról beszélt, politikai haszonszerzés szempontjából nagyon jól hangzik, hogy "kérdezzük meg a népet". A korábbi vezetők a 4-es metró építésénél ezt nem tartották annyira fontosnak - jegyezte meg. Úgy fogalmazott: politikai demagógia, amit a szocialista Horváth Csaba mond, a népképviseleti köztestületeket azért választották meg, hogy döntéseket hozzanak. Ha a döntéshozók rossz döntéseket hoznak, akkor legközelebb nem választják meg őket, ha pedig döntésképtelenek, akkor alkalmatlanok arra, amire megválasztották őket - tette hozzá. A főpolgármester közölte, a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja a népszavazás intézményét, a módosító javaslatról meg is szavaztatja a közgyűlést. (Az MSZP javaslatát a többség elvetette). Megjegyezte azt is: nyitott kérdés, hogy két évvel a pályázatok elbírálása előtt van-e az embereknek megfelelő információjuk az olimpia megrendezéséről.

Együttműködési megállapodás Budapest és Szentpétervár között

Együttműködési megállapodást köt Budapest és Szentpétervár – döntött a Fővárosi Közgyűlés. Márciusban Szentpétervár kormányzata levélben tett javaslatot a két város közötti kapcsolatok fejlesztésére; azt javasolták, hogy működjenek együtt és cseréljenek tapasztalatot a víztisztítás és szennyvízelvezetés, a kulturális örökség és műemlékvédelem, a közösségi közlekedés fejlesztése, a városi környezet minőségének javítása, valamint a városi ingatlangazdálkodás irányítása terén.

Átadja a Főváros a Dagály strandot az államnak

Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés, hogy a Főváros térítésmentesen az állam tulajdonába adja a Dagály Strandfürdő ingatlanát. A 2017. évi, Budapesten rendezendő vizes világbajnokság egyes létesítményfejlesztései részben ezen az ingatlanon fognak megvalósulni, ezért az ingatlan állami tulajdonba vétele kiemelten indokolt – áll az előterjesztésben. A megállapodás az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról és a tulajdonjog-átruházáshoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re történő áthárításáról szól. A dokumentum szerint a fürdőingatlan értéke mintegy 5 milliárd forint.

A napirend vitájában elhangzott, hogy a strand 2016. augusztus 31-ig fog üzemelni, azt követően kezdődnek a felújítási, kivitelezési munkák. A vb lebonyolítását követően, 2017 szeptemberében nyithat meg újból a felújított létesítmény, amelyet várhatóan a továbbiakban is a Főváros fürdőcége (a BGYH Zrt.) üzemeltethet. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes kiemelte: sikerült normális megállapodást kötni a fürdőről az állammal, a BGYH üzemeltetési joga megmarad, „a népszerű fürdő az utolsó pillanatig, amíg a kivitelezés engedi, használható lesz".

Téli hajléktalanszálló nyílhat a XI. kerületben

Téli hajléktalanszálló nyílhat Budapest XI. kerületében, miután a Fővárosi Közgyűlés  döntött arról, hogy egy több mint háromszáz négyzetméteres ingatlanrészt biztosít a célra térítésmentesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. A Rimaszombati úton található ingatlan 340 négyzetméteres földszinti része 2016. április 30-ig a szeretetszolgálat ingyenesen használatába kerül. Az elfogadott előterjesztésben azt írták, hogy a hajléktalanok ellátásában minden évben kritikus a téli időszak. A főváros budai oldalán 86 állandó és 68 időszakos, a pesti oldalon 146 állandó férőhelyes elhelyezést tudott a szeretetszolgálat az elmúlt években biztosítani. Az eddigi tapasztalatok alapján a hajléktalanellátásra rendelkezésre álló férőhelyek száma "a téli időszakban kevésnek bizonyult", ezért tartott igényt a szeretetszolgálat arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat segítsen további 60-70 férőhely biztosításában - közölték.

Klímavédelmi szövetséghez csatlakozik Budapest

Budapest csatlakozni akar az "Under 2 MOU" nemzetközi klímavédelmi kezdeményezéshez a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag meghozott döntése értelmében. A klímavédelmi szövetséget - mint az elfogadott előterjesztésben olvasható - Kalifornia és Baden-Württemberg ötlete alapján idén májusban a világ tizenkét régiójának vezetői hozták létre. Az együttműködő felek azt vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat az 1990-es értékekhez képest, mivel - mint írták - a tudósok véleménye szerint ilyen mértékű éghajlatvédelmi vállalás szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok alatt maradjon, megelőzve ezzel a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeit. Az együttműködés május óta 52 tagúvá bővült, öt kontinensről csatlakoztak hozzá városok, régiók, sőt már országok is. A támogató városok között van például Manchester, New York, San Francisco, Mexikóváros, a régiók között Lombardia, Katalónia, Wales, az országok között Hollandia, Olaszország és az Egyesült Királyság. A szövetség így összesen 520 millió ember lakóhelyét öleli fel. Budapest a kelet-közép-európai térségben elsőként léphet szövetségre a világ klímapolitikai élvonalához tartozó térségekkel, és az együttműködés a későbbiekben jelentősen hozzájárulhat a célok eléréséhez - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

3-as metró: a Főváros saját forrást ad a kiviteli tervek elkészítésére

Kétmilliárd forintot biztosít a Főváros saját forrásból a 3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukciójához szükséges kiviteli tervek elkészítésére a késedelmek elkerülése érdekében  - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett javaslat szerint a kiviteli tervek elkészítéséhez, valamint a műszaki előkészítési, szakértői feladatokhoz szükséges pénzt a rekonstrukció tervezett véghatáridejének tarthatósága miatt fővárosi forrásból szükséges megelőlegezni. Ezek várható költsége nettó kétmilliárd forint, amit a Fővárosi Önkormányzat a 2016-os költségvetése terhére saját forrásból biztosítana. A javaslat szerint a projekt megvalósítása során felmerülő költségek uniós támogatásból vagy más külső forrásból történő finanszírozása esetén a lehívott támogatást a BKV Zrt. köteles a Fővárosi Önkormányzatnak átutalni.

Tarlós István főpolgármester bírálta a korábbi városvezetést, amiért több mint húsz évig semmit sem tett a 3-as metró felújításáért. Hozzátette: a rekonstrukciót azért csak most tudják elkezdeni, mert 2015 nyaráig a BKV hitelképtelen volt – mert a céget a korábbi városvezetés teljesen eladósította –, korábban nem tudott volna kötelezettséget vállalni a beruházásra. Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok bicskanyitogatónak nevezte, hogy Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője számon kéri a kormányoldalt azt követően, hogy a kabinet 53 milliárd forint, korábbról származó adósságot vállalt át a BKV-tól. "Éppen azt a kupacot lapátoljuk el, amit maguk itt hagytak, majd maguk hátradőlnek a kempingszékben, és megmondják, hogyan fogjuk azt a lapátot" - fogalmazott a fideszes politikus, majd arra kérte Gy. Németh Erzsébetet, hogy "nagyon mélyen hallgasson" az ügyben. Kocsis hozzátette: amióta Tarlós István a főpolgármester, a BKV nem vett fel működési hitelt, nulla az adóssága, pozitív az eredménye, a járműcserék pedig folyamatosan zajlanak. 

Újabb ügyfélcentrumok épülnek az e-jegyrendszer bevezetése miatt

Teljes körű ügyfélközpont-hálózatot építenek ki az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódva – döntött a Fővárosi Közgyűlés. Eddig a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, valamint a 4-es metró végállomásain, majd a Deák Ferenc téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Ferenciek terén és Kőbánya-Kispesten nyíltak meg az ügyfélcentrumok. A hálózat teljes kiépítése azért sürgető, mert az elektronikus jegyrendszerre való átállás – az éves és havi bérletek megszemélyesítése – 2016 májusában veszi kezdetét, a várhatóan ugrásszerűen megemelkedő ügyfélszám pedig elsősorban az ügyfélcentrumokra terhelődik. A jelenlegi ütemezés szerint 9 további helyszínen épülhet ügyfélközpont 2016 nyaráig: a Népligetnél, a csepeli Szent Imre téren, a Batthyány téren, a Szentlélek téren, a Határ útnál, a Puskás Ferenc Stadionnál, a Nyugati téren, valamint bővítenék a Móricz Zsigmond körtéri egységet és egy mobil ügyfélpontot is kialakítanának. 2016 végére készülhet el Újpest-Központnál és az Örs vezér terén egy-egy újabb centrum. Mindezek teljes költsége 1,1 milliárd forint.

Két további temetőben szednek majd autóbehajtási díjat

Az eddigi négy érintett budapesti temetőn kívül további kettőben szednek díjat január közepétől a gépjárműbehajtásért - döntött a Fővárosi Közgyűlés.  Az Újköztemető, a farkasréti, az erzsébeti és az óbudai temető mellett nettó 220 forintos alkalmi díjat szednek majd a rákospalotai és a megyeri temetőben. Ebbe a két temetőbe jelenleg nem lehet autóval behajtani, de a rendelet módosítása után az érintett sírkertek parcelláit gépjárművel is meg lehet közelíteni.

A kegyeleti közszolgáltatás díjairól szóló rendelet ez irányú módosítását a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. kérte. A módosítási igényben a BTI Zrt. jelezte, hogy az üzemeltetésében lévő mintegy 555 hektárnyi területhez tartozó úthálózat elhasználódott, de annak felújításához jelentős mértékű beruházásra lenne szükség. A társaság jelenleg az éves beruházási keret 10 százalékát, körülbelül 25 millió forintot költ az úthálózat javítására évente, ám ez az összeg nem elegendő a gyorsabb ütemű és teljes körű beruházások elvégzésére. Az úthálózat gyorsabb ütemű felújításához többletforrásra lenne szükség, ezért is kérte a BTI Zrt. a rendeletmódosítást.

Budapest támogatja a közép-magyarországi régió szétválasztását

Támogatta a közgyűlés, hogy Budapestre és Pest megyére válasszák ketté a közép-magyarországi régiót. A testület azt is támogatta, hogy Budapest Fővárosi Önkormányzata és Pest megye Önkormányzata között korábban létrejött tervezési-együttműködési megállapodás alapján, a létrejövő két régió regionális és területfejlesztési tervezésénél továbbra is legyen együttműködés, biztosítva ezzel Budapest és térsége együttes és összehangolt tervezését és programozását.

Az előterjesztés szerint a közép-magyarországi a fejlett uniós régiók közé sorolható, ahol az egy főre jutó GDP az EU átlagának 90 százalékát meghaladja. Budapest és Pest megye önálló régióvá válása után 2020-tól Pest megye a támogatható tevékenységek tekintetében – a kevésbé fejlett régiókéhoz hasonlóan – a jelenlegihez képest bővebb mozgásteret kapna, és várhatóan több európai uniós pénzügyi forrás lehívására lesz jogosult – áll az előterjesztésben.

 

Kapcsolódó cikk

A közgyűlés 19 igen, egy nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a fővárosi közterület-használattal kapcsolatos rendkívüli intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot, amely a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed.

Hírek

RSS megtekintés