Budapest portál

​​​Több mint hatvan előterjesztést tárgyalt meg 2015. árpilis 29-i rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Elfogadták a 2019-ig tartó fővárosi gazdasági programot, döntöttek több közlekedésfejlesztési projektről, közte a Külső Bécsi úti és az újpalotai villamosvonalakról. Teherán is Budapest testvérvárosa lett. Tarlós István javaslatára nyolc új díszpolgárt választottak. Döntöttek arról, hogy tervpályázatot írnak ki a pesti belvárosi Duna-part átfogó felújítására.

A városüzemeltetési rendszer felülvizsgálatáról szóló javaslatot levették a napirendről, mert az hiányos, az előterjesztésről májusban dönthetnek – mondta az ülés kezdetén Tarlós István főpolgármester. A javaslat szerint a rendszert azért vizsgálják felül, hogy a városigazgatóság el tudja látni a városüzemeltetési társaságok szakmai koordinálását, gazdasági és irányítási feladatait a fővárosi önkormányzat fő irányítási jogainak biztosítása és megerősítése mellett.

A Fővárosi Közgyűlés – a Jobbik javaslatára – arról döntött, hogy a városvezetés szeptember végéig megvizsgálja egy az egész Budapest területére kiterjedő ingyenes vezeték nélküli internetszolgáltatás (wifi) bevezetésének lehetőségét.

Tarlós István felkérte Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettest és Horváth Bélát, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezetőjét, hogy személyesen tartsanak helyszíni szemlét az Illatos úti vegyi üzem területén, az évtizedek óta ott folyó környezetszennyezés ügyében pedig a kormányhoz fordul – ezt a főpolgármester jelentette be szerdán, a Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdetén, miután átvette az Illatos úton lakók levelét. (Erről bővebben itt olvashat.)

Elfogadta a Fővárosi Önkormányzat 2019-ig szóló gazdasági programját a közgyűlés. A Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés szerint a várhatóan megkezdődő, illetve megvalósuló fejlesztések terén szükségképpen túlsúlyban vannak a közlekedési projektek, mivel - mint írták - ezen a területen a legszembeötlőbb a lemaradás.

A ciklus legfőbb fejlesztéseinek kereteit a 2015 márciusában elfogadott kormányhatározat teremti meg, ami mintegy 340 milliárd forint új fejlesztés finanszírozási hátterét biztosítja. A ciklus legfontosabb fejlesztési projektje a 3-as metróvonal rekonstrukciója, illetve a metrókocsik felújítása. Előbbi uniós forrásból, utóbbi hitelből valósulhat meg. A régóta esedékes fejlesztés a legforgalmasabb metróútvonalon garantálja hosszú időre a megbízható és megfelelő minőségű közösségi közlekedés lehetőségét.

A ciklusban uniós forrásból megvalósítandó közlekedési fejlesztések a közösségi közlekedésre irányulnak: az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföldig, valamint a vonal északi végében is, kötöttpályás közlekedési lehetőség a Keleti pályaudvar és Újpalota között, továbbá a Kelenföld és Őrmező között megvalósítandó intermodális fejlesztések mind hozzájárulhatnak a közösségi közlekedés magasabb színvonalához és a belvárosra irányuló autóforgalom csökkenéséhez.

Az árvízvédelmi, vízminőség-javító és szennyvízelvezetéshez kapcsolódó projektek mellett a hulladékgazdálkodási, hulladékhasznosítási projekteké lesz a főszerep a ciklusban.

A program szerint a Margitsziget integrált, magas szintű fejlesztése mellett a ciklus egyik kiemelkedő jelentőségű beruházása lesz a Mesepark és a Pannon Park projekt. Mindkettő szervesen kapcsolódik a Városliget térségében tervezett nagy állami fejlesztéshez, a Liget Budapest programhoz.

A Külső Bécsi úti és az újpalotai villamosvonal megtervezéséről, valamint a Fogaskerekű vasút fejlesztésének előkészítéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervezési feladatok több mint másfél milliárd forintba kerülnek.

A Külső Bécsi úti villamosvonal fejlesztése keretében az 1-es villamos európai uniós forrásból megújult pályáját a tervek szerint a Bécsi út külső szakaszán, az esztergomi elővárosi vasútvonal új Aranyvölgy állomásáig hosszabbítják meg. Az új végállomásnál intermodális csomópontot létesül P+R és B+R parkolóval, helyközi autóbusz-végállomással.

Az elfogadott javaslat szerint az újpalotai villamosvonalat Zugló és Újpalota sűrűn lakott térsége felől a belváros felé irányuló nagy utazási igény indokolja. Ezt az igényt az 5-ös és a 7-es buszcsalád jelenleg "gazdaságtalan és környezetszennyező módon képes kiszolgálni", ezért indokolt egy új, nagy kapacitású, magas szolgáltatási színvonalú kötöttpályás kapcsolat kiépítése. A magas kivitelezési költsége miatt a 4-es metró Bosnyák térig és Újpalotáig történő továbbvezetése "nem tud megvalósulni".

A tervek szerint visszaépítik a 44-es villamos megszüntetett Thököly úti infrastruktúráját, de egyúttal teljesen új szakasz épül meg a Csömöri út - Drégelyvár utca - Nyírpalota utca útvonalon a Rákos-pataktól az újpalotai lakótelepig. A projekt keretében megtörténik a Mexikói úti vágányok rekonstrukciója és a Thököly úti villamosvonalba való bekötése, ezzel reaktiválva az 1997-ben megszüntetett 67-es villamos közlekedését is.

A Fogaskerekű vasút fejlesztése keretében egyebek mellett megtervezik az új pályát, a beszerzendő járművekhez kapcsolódó alacsony peronokat, a Városmajornál a Szilágyi Erzsébet fasorban futó villamospályához létesülő vágánykapcsolatot, valamint a Széchenyi-hegy és a Normafa közötti új pályát.

A Baross tér és Újpalota közötti villamosvonal kiépítésére 26 milliárdot, a Külső Bécsi úti villamosra - a Vörösvári úttól az esztergomi vasútvonal új megállójáig - 14 milliárdot fordíthatnak majd.

​​

Egyhangúlag döntött a közgyűlés a Főpolgármesteri Hivatal informatikai rendszereinek több mint félmilliárd forintos fejlesztéséről. Az elfogadott előterjesztés szerint a hivatal feladatainak elvégzéséhez, adatszolgáltatási, adatmentési, iktatási, nyilvántartási, irattározási és egyéb, az informatikai hátteret megkövetelő feladatai biztosítása érdekében a rendszerek karbantartása, illetve fejlesztése szükséges. A legnagyobb összeget, több mint 400 millió forintot a teljes hivatali központi térinformatikai rendszer fejlesztésére, új számítógépek, szoftverek beszerzésére, új szakalkalmazások fejlesztésére, a meglévő adatok és alkalmazások új rendszerbe történő konvertálása adja. A fejlesztésekre ebben az évben 224 millió, míg 2016-ban 177 millió forintot különítenének el.

Budapest és Irán fővárosa, Teherán közötti testvérvárosi megállapodás megkötéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés. Mohammad-Bagher Ghalibaf főpolgármester meghívására Tarlós István főpolgármester vezetésével Budapest önkormányzatának delegációja Teheránba látogat május elején. Az előzetes egyeztetések alapján a két főpolgármester testvérvárosi kapcsolatot szándékszik létrehozni Budapest és Teherán között.

Az elfogadott előterjesztés szerint a magyar-iráni kétoldalú kapcsolatok bővítésében mindkét fél érdekelt, így a politikai, a humán és a gazdasági kapcsolatok elmélyítésében egyaránt. "Iránt a térség egyik legstabilabb országának tekintjük, politikai kapcsolatainkat kétoldalú jellegű problémák nem terhelik. Kapcsolatépítésünk Iránnal továbbra is az uniós politika megközelítéséhez igazodik: szankciós politika támogatása, ugyanakkor a kapcsolatok fejlesztése a szankciók hatályán kívül eső területeken" - írták. A testvérvárosi szerződés keretmegállapodás, a testvérvárosi kapcsolat szellemében megvalósuló jövőbeni programokról, projektekről a felek külön szerződésben állapodnak majd meg.

Döntött a Margitsziget korszerű szennyvízelvezetése megvalósításának előkészítéséről a 2017-es úszó-világbajnoksághoz kapcsolódóan a Fővárosi Közgyűlés. A feladatra százmillió forintot biztosítanak. Az elfogadott előterjesztésben rámutattak: a kormány döntött arról, hogy a 2017. évi úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés 2017. március 31-éig megvalósuljon. A világbajnokság egyik központi helyszíne a Margitsziget lesz.

A szigeten lévő létesítményeket kiszolgáló csatornahálózat által összegyűjtött szennyvizet és csapadékvizet a szabadkiömlőkön keresztül, illetve átemeléssel a mai napig tisztítás nélkül a Dunába vezetik.  A Margitsziget elválasztott csatornarendszerének kialakítására és az összegyűjtött szennyvizek pesti oldalra vezetésére már 1998-ban tanulmányterv, majd - a szigeti tisztítás lehetőségének vizsgálatával kiegészítve - elvi vízjogi engedélyezési terv készült. A létesítési engedélyes tervek már nem készültek el, csupán 2010-ben a tanulmányterv felülvizsgálata és új műszaki megoldási lehetőségek vizsgálata történt meg. A margitszigeti szennyvízterhelés csökkentésre jelenleg hatósági kötelezés áll fenn 2015. december 31-ei határidővel - írták.

A tervezési projekt megvalósításával lehetőség nyílik a Margitszigetet érintően a korszerű szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, ezáltal a szennyvizek korszerű tisztításának megvalósítására, a 21. századnak megfelelő alapfeltételt teremtve ezáltal a világbajnokság lebonyolításhoz is. A projekt részei a vízjogi létesítési engedélyes terv elkészítése, a vízjogi engedély beszerzése, valamint a kivitelezéshez szükséges tendertervek elkészítése.

Ötvenötmillió forintos többletforrást biztosítanak a margitszigeti futókör rekonstrukciójához, a futókör rendszeres tisztántartása és a gyalogosok számára alkalmas sétány hiányzó szakaszainak kialakítása érdekében.

A margitszigeti futókör teljes felújítása folyamatban van, ennek során a több mint öt kilométer hosszú, rekortán borítású futópálya teljes felújítása és szélesítése az alépítmény teljes cseréjével történik meg. Továbbá biztonsági kamerarendszert építenek ki, öltözőket újítanak fel, pihenőhelyeket, nyújtó, lazító gyakorlatokra alkalmas helyeket is kialakítanak.

A már elkészült és használatra átadott pályaszakasz napi használata során nyert tapasztalatok alapján a futópálya hosszú távon biztosítandó tiszta és rendeltetésszerű használatához szükséges a fotókör rendszeres takarítása, ami jelentős hosszából adódóan gépi úton oldható meg gazdaságosan - írták az előterjesztésben. A speciális karbantartó és takarítógép becsült beszerzési költsége több mint 12,7 millió forint.

Az elfogadott előterjesztés szerint további feladatok elvégzése is szükséges ahhoz, hogy a pálya fenntartható és jól használható legyen: az elkészült pálya mellett több helyen nem volt kiépített gyalogosút, ezért mind a gyalogosforgalom, mind a kerékpáros és a "bringó-hintós" forgalom az új futópályán zajlik, ami a pályahasználat során rendszeres konfliktushoz vezet.

A futópálya építése során ugyan helyenként gyöngykavicsos szórással készült gyalogosút, de ennek felületén kényelmetlen a járás és szinte lehetetlen babakocsit tolni. Ez a megoldás nem szolgálja a sétálók és a futók szétválasztását. További komoly gond, hogy a gyöngykavics nagy mennyiségben felkerül a futópálya felületére, balesetveszélyes helyzetbe hozva a futókat.

A fenti problémák kiküszöbölését jelenti, ha a futópályát szilárd burkolatú, a gyalogosforgalom számára alkalmas sétány kíséri végig, a margitszigeti környezetbe illő térkőburkolat alkalmazásával. Továbbá több kitaposott ösvényen kell gyepfelújítást végezni a parkban, a futópálya elkészültét követve. Ezekre a feladatokra 42,3 millió forintot biztosítanak.

Nyolc új díszpolgárt választott Tarlós István főpolgármester javaslatára, zárt ülésen a Fővárosi Közgyűlés. Budapest díszpolgára lett Hámori József Széchenyi-díjas biológus, Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, Rudas Ferenc korábbi válogatott labdarúgó, Portisch Lajos, a nemzet sportolója címmel kitüntetett sakkozó, valamint Rudolf Péter és Bálint András, akik egyaránt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészek. Posztumusz kapott díszpolgári címet Kerkápoly Endre mérnök és Varga Zoltán magyar olimpiai bajnok labdarúgó.

Idén is megpályázható az Építészeti Értékvédelmi Támogatás, a pályázat keretösszege 200 millió forint – döntött a közgyűlés. A támogatás célja azon munkák elvégzésének a segítése, amelyek az épületnek olyan részeit, tartozékait, díszítéseit, általában olyan értékeit újítják fel, állítják helyre, amelyek a fővárosi helyi védettség alá helyezést indokolttá tették. A pályázat elbírálásakor előnyt élvez az a pályázó, aki úgy vállalja a védett épület homlokzatának teljes felújítását, hogy a felújítással egyidejűleg az örökségvédelmi szempontoknak megfelelően eltávolít minden kültéri klímaegységet, parabolaantennát, egyéb épületgépészeti berendezést és az adott területre vonatkozó szabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozót, valamint a nyílászárókat egységes megjelenésűvé alakítja át az eredeti állapotnak megfelelő megjelenéssel, anyaghasználattal.

A Fővárosi Önkormányzat és a Testnevelési Egyetem közötti együttműködési megállapodás megkötéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés. A szerződő felek célja, hogy meghatározzák együttműködésük azon területeit, amelyeken keresztül a fővárosi sport népszerűsítése, fejlesztése, fejlődésének elősegítése történhet. A Testnevelési Egyetem sokoldalú és magas színvonalú ismereteivel, oktatási módszertanával segítséget nyújt a fővárosi önkormányzat sportprogramjainak, projektjeinek, terveinek, elképzeléseinek kidolgozásához. A fővárosi önkormányzat pedig a fővárosi sportfeladatok ellátásával szerzett tapasztalataival, információival, valamint a budapesti sportszövetségekkel kialakult kapcsolatrendszerével segíti a Testnevelési Egyetemet. Az együttműködés célja továbbá a közös fellépés a testnevelés, a sport és az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.

Kulturális célú támogatásokról, összesen 207 millió 200 ezer forint szétosztásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. Többek között a Bartók Béla Emlékház 5 millió forint, a Budapest Film Zrt. 40 millió forint, továbbá a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. a 2015. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezéséhez 131 millió, a 2015. évi Café Budapest Fesztivál megszervezéséhez 29 millió 500 ezer forint támogatásban részesül.

Közterületek elnevezéséről, illetve átnevezéséről is döntött a közgyűlés. A testület döntése értelmében például Zwack Péternek, a Zwack Unicum Nyrt. egykori elnök-vezérigazgatójának, a főváros és a IX. kerület díszpolgárának nevét veszi fel a IX. kerületi Malom kert. A XIII. kerületi képviselő-testület javaslata alapján a kerület korábbi lakója, Tom Lantos egykori magyar származású amerikai politikus nevét viseli majd a Viza utca és Révész utca között húzódó, jelenleg névtelen sétány. A VIII. kerületben a Conti (ma Tolnai Lajos) utcai fegyházban raboskodott 1949 és 1954 között Mindszenty József bíboros, hercegprímás. A Tolnai Lajos utca és József utca sarkán kialakítandó kis tér Mindszenty József nevét veszi majd fel. A Városligeti körút Kós Károly sétány és Zichy Mihály út között húzódó szakaszát Konrad Adenauerről, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjáról nevezik el.

Építészeti tervpályázatot írnak ki a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának átfogó megújítására – döntött zárt ülésen a közgyűlés. A belvárosi Duna-partok fejlesztését három szakaszban tervezik, a finanszírozási lehetőségektől függően.

Az első ütemet jelentő Kossuth tér – Fővám tér közötti szakasz esetében a Fővárosi Önkormányzat nyílt építészeti tervpályázat keretében választja ki az érintett Duna-part – az alsó rakpartok, a Belgrád rakpart és a Széchenyi tér – közterületi megújítására, valamint a csatlakozó vízfelületekre telepítendő közcélú úszóműrendszer kidolgozására vonatkozó legjobb tervjavaslatot. A projekt célja, hogy az elmúlt években megújított belvárosi közterület-hálózat a Duna-partra is kiterjedjen, ezzel szerves kapcsolatot teremtve a városszövet és a folyó között.

A pesti alsó rakparton a közúti forgalom megtartása mellett, az irányonkénti egy sávos, forgalomcsillapított kialakítás, a teherforgalmi korlátozás és a parkolás átszervezése lehetőséget teremt zöldfelületekkel tagolt gyalogos sétány és kerékpárút kialakítására. A rakpartok pezsgő városi élettérré alakulását szolgálja a 2-es villamos viaduktja alatt található, jelenleg kihasználatlan helyiségek közösségi és kereskedelmi célú hasznosítása – a pályázat ezekre a funkciókra is javaslatokat keres. A Széchenyi tér a környező csillapított forgalmú utcák hálózatához kapcsolódó, a tér gyalogos és kerékpáros bejárhatóságát szolgáló, a közúti szerephez igazodó formában újulhat meg. Előbbihez hasonlóan a Belgrád rakparton is megmaradna a jelenlegi forgalmi funkció és kapacitás, azonban irányhelyes közúti sávok kialakításával és a szervizút megszüntetésével nagyobb teret lehet biztosítani a gyalogos és kerékpáros funkcióknak.

A Főváros célja a szintén rendezetlen állapotú belvárosi kikötőhálózat megújítása is. A kikötők üzemeltetésének mai gyakorlatát figyelembe véve, olyan közcélú úszóműrendszer jöhet létre, mely nem csak a közszolgáltatási (BKK) hajójáratok, hanem a városnéző hajók egy részének kikötésére is szolgál. Emellett – a kortárs európai trendeket átültetve – a rekreációs lehetőségeket kínáló, képzőművészeti események (kiállítások, koncertek, előadások) befogadására is alkalmas, kávézóknak is helyet adó úszóművek a kikapcsolódás és a városi élet régóta várt új szinterei lehetnek.

Az elmúlt években örvendetes módon dinamikusan növekedő szállodahajó-forgalom számos funkcionális, üzemeltetési és városképi problémát jelent, melyeket a szállodahajók kikötési lehetőségeinek átfogó fejlesztésével lehet megoldani. Ennek érdekében a pályázat foglalkozik a Belgrád rakparti nemzetközi hajóállomás részleges funkcióváltásával és a terület közcélú hasznosításával is.

A tervpályázatot május végén írják ki, a szeptemberi eredményhirdetést követően pedig a tervpályázat nyertese fogja elkészíteni a megvalósításhoz szükséges engedélyezési terveket, ezt követően a kivitelezés várhatóan 2017-ben indulhat. A Fővárosi Önkormányzat a Duna-partok fejlesztését európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 keretében, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) finanszírozásával szándékozik finanszírozni.