Fővárosi Közgyűlés: Budapest pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén 2015. június 23-án

Több mint nyolcvan napirendi pontot tárgyalt meg 2015. június 23-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Elfogadták azt a szándéknyilatkozatot, hogy Budapest pályázza meg a 2024-es nyári olimpiai játékok rendezési jogát. Pályázatot írnak ki négy fővárosi színház vezetésére, jóváhagyták a 2017-es vizes vb-hez kiadandó fővárosi garancialevelet, főpolgármesteri hatáskörbe kerültek a 3-as metró felújításával kapcsolatos ügyek.

Budapest pályázik a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére – erről fogadott el szándéknyilatkozatot 25 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a Fővárosi Közgyűlés.

Tarlós István főpolgármester a napirend vitájában elmondta: vannak olyan pillanatok, amikor egy nemzetnek meg kell mutatnia, hogy kész az összefogásra. Úgy fogalmazott: korábban ő is szkeptikus volt az olimpiarendezéssel kapcsolatban, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által tavaly decemberben elfogadott Agenda 2020 lezárta azt a korszakot, amikor csak „gigavárosoknak” volt lehetőségük a rendezésre, és megteremtette annak lehetőségét, hogy kisebb országok, városok is sikeresen pályázzanak. – Legyünk óvatosan optimisták, senki sem érzi még a zsebében a rendezési jogot, akkor van esélyünk, ha összefogunk – hangsúlyozta a főpolgármester.

Kitért rá, hogy a 2017-es budapesti vizes világbajnokság kiváló lehetőséget jelent, hogy a pályázatról szóló döntést pozitívan befolyásoljuk. Az olimpia révén felgyorsulhatnak a fővárosi fejlesztések, „ami felépül, az itt is marad”. Tarlós István kijelentette: Budapest csak nyertese lehet az ügynek, a város világszerte hirdetheti magát, a világverseny idegenforgalmi fellendülést is hozhat. Hozzátette: a magyar sportolók is megérdemlik, hogy Budapesten legyen olimpia. Magyar sportolók eddig 167 olimpiai aranyérmet nyertek, a több mint száz aranyérmet szerző országuk közül egyedül Magyarország nem rendezett eddig olimpiát – emlékeztetett.

 

– Legyünk óvatosan optimisták, senki sem érzi még a zsebében a rendezési jogot, akkor van esélyünk, ha összefogunk – hangsúlyozta a főpolgármester.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a közgyűlés előtt felszólalva a pályázati szándéknyilatkozat támogatását kérte. Úgy fogalmazott: Magyarország megérett arra, hogy kinyilvánítsa szándékát a 2024-es olimpia megrendezésére, de ahhoz, hogy tovább tudjon haladni az ügy, Budapest támogatása szükséges. – Az álmok megvalósulásának ideje jött el – jelentette ki.

Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos a MOB megrendelésére készült megvalósíthatósági tanulmányról szólva elmondta: a teljes, 1300 oldalas dokumentum kitér a kockázatokra, a kritikus feltételekre is. Hozzátette: a tanulmány hamarosan szerkesztett formában is elkészül, és azt az interneten is nyilvánosságra fogják hozni. (A tanulmány vezetői összefoglalója itt olvasható.)

Hangsúlyozta, hogy a dokumentum maximálisan kihasználja az Agenda 2020-ból eredő könnyítéseket, és teljes mértékben igazodik a főváros közép- és hosszú távú fejlesztési terveihez. Az olimpiához kapcsolódóan 2025-30 között 3000 milliárd forint nemzetgazdasági bevétel várható, az éves ráfordítás pedig nem haladja meg a központi költségvetés kiadási főösszegének fél százalékát. A kockázatok között említette a külső gazdasági környezet stabilitását, a csúszás és költségnövekedés, valamint a korrupció veszélyét. Mindez kivédhető, ha időben elkezdik a beruházásokat, megfelelő szabályokat, intézkedéseket hoznak, ha szigorú ellenőrzést és átlátható gazdálkodást folytatnak. Hangsúlyozta: a sikeres pályázat feltétele az összefogás és a valódi egység.

A közgyűlés ülésén több olimpiai és világbajnok sportoló is megjelent, köztük Darnyi Tamás, Nagy Tímea, Polgár Judit, Magyar Zoltán, Jónyer István, Portisch Lajos, az éppen 80. születésnapját ünneplő Kárpáti György és Schmitt Pál. Az ülésen Nagy Tímea olimpiai bajnok vívó beszélt az olimpiarendezést támogató sporttársai nevében arról: minden sportoló álma, hogy olimpikon legyen, és hazai rendezésű világversenyen szerepelhessen.

Fővárosi garancia a 2017-es vizes vb-hez

Jóváhagyta a 2017-es, Budapesten megrendezendő vizes világbajnoksághoz kiadandó fővárosi garancialevelet a Fővárosi Közgyűlés, amely döntött arról is, hogy állami tulajdonba adják a világbajnokság fő helyszínül szolgáló Dagály Strandfürdőt. Az eredeti javaslathoz előterjesztői kiegészítést tett Tarlós István főpolgármester, valamint Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, ennek értelmében a főváros biztosítja, hogy a Dagály Strandfürdő tulajdonjogát az államnak átadják. Erre - mint Tarlós István elmondta - azért van szükség, hogy a létesítményfejlesztési munkálatok elkezdődhessenek és azt zökkenőmentesen lebonyolíthassák.

A Fővárosi Közgyűlés - mint az elfogadott előterjesztésben olvasható - köszönetét fejezi ki az államnak "a települési önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása során gyakorolt adósságkonszolidáció keretében a BKV Zrt.-nél a főváros korábbi vezetése által 2010. évet megelőzően felhalmozott adósságállomány átvállalása érdekében megtett intézkedésekért".

Pályázat négy budapesti színház vezetésére

A Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Centrál Színház és a József Attila Színház ügyvezető igazgatói pályázatának kiírásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés emlékeztetett arra, hogy a négy, nonprofit kft. formában működő színház ügyvezetőjének megbízatása 2016. január 31-én lejár és az előadóművészeti törvény értelmében a vezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni - a szakmai munka folytonossága érdekében - legalább hat hónappal korábban. Ennek megfelelően a közgyűlés határozata szerint a pályázatok kiírásának határideje július 31. Az ügyvezetői megbízatás 2016. február 1-jétől 2021. január 31-ig tart mind a négy színháznál. A pályázati felhívásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján teszik közzé, a pályamunkákat a megjelenést követő 30 napon belül várják.

Döntés a BKV tartozásának átvállalásáról szóló szerződésekről
A főpolgármester a közgyűlés szünetében újságírók előtt azt mondta: "alsó hangon" 20-25 milliárd forint hiányzik a budapesti tömegközlekedés büdzséjéből, az idei évi hiány pedig ebből 15 milliárd forintot tesz ki.

Egyhangúlag döntött a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról szóló szerződésekről a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott előterjesztés szerint az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-n keresztül legkésőbb 2015. június 30-áig megállapodást köt a BKV Zrt.-vel és annak hitelezőivel. Az átvállalás teljesítésével a fővárosi önkormányzat által 2012 júniusában megkötött kezességi szerződések is megszűnnek.


Emlékeztettek arra, hogy az Országgyűlés által június 9-én megszavazott költségvetés-módosítás alapján a BKV Zrt. 52,3 milliárd forintos tőkeösszegű adósságállományát a kapcsolódó járulékokkal együtt az állam 2015. június 30-i hatállyal átvállalja. "Az adósságkonszolidációt követően a közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatos tárgyalások tovább folynak a kormánnyal. Az ennek eredményeképpen létrejövő tartós finanszírozási megállapodás megkötésével helyreállítjuk a BKV gazdálkodási egyensúlyát és biztosítjuk a fővárosi tömegközlekedés tartós finanszírozását" - olvasható a főpolgármester, Tarlós István jegyezte előterjesztésben.


Ide tartozik, hogy a főpolgármester a közgyűlés szünetében újságírók előtt azt mondta: "alsó hangon" 20-25 milliárd forint hiányzik a budapesti tömegközlekedés büdzséjéből, az idei évi hiány pedig ebből 15 milliárd forintot tesz ki. Hangsúlyozta, hogy a budapesti tömegközlekedés költségvetésében "nincsenek dugipénzek", a főváros pedig nem akarja becsapni a kormányt.

Kérdésre válaszolva Tarlós István nem tudta megígérni, hogy nem lesz járatritkítás, az ugyanis szerinte a kormánnyal kötendő megállapodástól függ. (Erről bővebben itt olvashat.)

Főpolgármesteri hatáskörbe kerülnek a 3-as metró felújításával kapcsolatos ügyek

Főpolgármesteri hatáskörbe kerülnek a 3-as metróvonal felújításával kapcsolatos ügyek a beruházás mielőbbi megvalósítása érdekében. A fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) úgy módosította a Fővárosi Közgyűlés, hogy a főpolgármester dönthet a jövőben a beruházás megvalósításával összefüggő ügyekről - amelyek egyébként nem tartoznak a közgyűléstől át nem ruházható hatáskörbe - annak érdekében, hogy ez a kiemelten fontos fővárosi projekt minél hamarabb megvalósulhasson. Főpolgármesteri hatáskörbe kerülnek továbbá a tervpályázati eljárással kapcsolatban az olyan döntési jogkörök, amelyeket az ajánlatkérőnek meglehetősen rövid határidőn belül kellene gyakorolnia. Ezáltal biztosítható az eljárási cselekményekkel összefüggő döntések időbeni meghozatala és azonnali beavatkozást igénylő helyzetek kezelése, amelyek esetében rövid határidő áll az ajánlatkérő rendelkezésére - olvasható az elfogadott javaslatban.

A Fővárosi Közgyűlés keddi zárt ülésén tárgyalt a 3-as metró felújításához szükséges kölcsönfelvétel tárgyalásos közbeszerzési eljárását lezáró döntésekről. A közbeszerzési eljárás összesen 60 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsön biztosítására irányult. A részvételi határidő lejártáig egy közös ajánlattevő nyújtott be jelentkezést: az OTP Bank Nyrt. - Erste Bank Hungary Zrt. - K&H Bank Zrt. - MKB Bank Zrt. - UniCredit Bank Hungary Zrt.

Elfogadták a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének koncepcióját

Támogatta a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításáról szóló projekt megvalósításának koncepcióját keddi ülésén a közgyűlés. Az elfogadott előterjesztéshez mellékelt, több mint ötszáz oldalas megvalósíthatósági tanulmány szerint a projekt összköltsége több mint kétszázmilliárd forint. A fejlesztés - mint írták - egy egész agglomerációs térség, valamint Budapest keleti területe nagy részének gyors és átszállásmentes kapcsolatot tud majd biztosítani. A javaslat szerint a további tervezési munkák elvégzéséhez a fővárosi önkormányzat 2016-ban és 2017-ben maximum 1-1 milliárd forint forrás biztosítását látja lehetségesnek.

A fejlesztés által érintett területen jelenleg 130 ezer ember él, akik közül naponta körülbelül 40 ezer utasnak fog érezhető menetidő-csökkenést és szolgáltatási színvonal-emelkedést eredményezni a projekt. A projekt közvetlen hatásterülete az északkelet-magyarországi közlekedési folyosóban helyezkedik el, amely Budapest második legforgalmasabb elővárosi tengelye, az összes napi utazás száma egy irányban körülbelül 73 ezer embert jelent, ami a teljes budapesti agglomerációs forgalom 12 százalékát teszi ki - olvasható a megvalósíthatósági tanulmányban.

A fejlesztés eredményeként, a metró- és a HÉV-rendszer összekötésével valamilyen formában megszűnhet az átszállási kényszer Budapest számos városrésze felé. Továbbá a H8-as HÉV vonalán a mértékadó követési idő csökken, az Örs vezér terei átszállást is számítva 15 perc menetidő-megtakarítás várható Gödöllő és a Déli pályaudvar között, a menetidők jellemzően körülbelül 30 százalékkal csökkennének. A két vonal összekötésének pontos módjáról, akár a teljes vonalon használható, hibrid szerelvények használatáról később dönthetnek.

A fejlesztés révén az Örs vezér terén és a megállóhelyek környezetében lehetőség nyílik a tér rendezésére, a közösségi és a zöldfelületek európai színvonalú kialakítására. A vonalon megszűnő állomásépületek területe hasznosítható lesz. A gyors és megbízható rendszer létrehozásával az autóforgalom is csökkenhet, a torlódások és a környezetterhelés mérséklődhet.

Felszámolási eljárás a Rác fürdő cégei ellen

 

Felszámolási eljárást kezdeményeznek a Rác fürdő két cége ellen - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A testület határozatában kimondta, hogy a Rác Fürdő és Hotel beruházással kapcsolatban a Rác Nosztalgia Kft.-vel, valamint a Rác Beruházó Kft.-vel szemben fennálló, a fővárosi önkormányzatot, a REK Kft.-t, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BHGY) Zrt.-t megillető, lejárt követelést felszámolási eljárás megindítása útján szükséges érvényesíteni. Az elfogadott javaslatban azt írták, hogy a fürdőt már a felszámolás alatt meg lehet nyitni a nagyközönség előtt, a felszámolóval kötendő üzemeltetési megállapodás alapján.

A fürdőépület működőképessé tétele és üzemeltetése a BGYH feladata lesz, így a fürdő a műszak-technikai vizsgálatok alapján megállapított hibák kijavítása után megnyitható lenne. Kitértek arra is, hogy ha a Főváros tulajdonosként meg akarja szerezni a Rác Fürdő és a Hotel felépítményét, akkor a felszámoló által indított nyílt vagy zártkörű pályázaton ajánlatot kell tenni annak megvásárlására. A felszámolási eljárás várható átfutása másfél-két év.

Budapest pályázik a 2019-es Európa sportfővárosa címre

Jóváhagyta a közgyűlés Budapest hivatalos pályázati dokumentációját a 2019. évi Európa Sport Fővárosa címre, és felkérte a főpolgármestert, hogy a pályázatot hivatalosan nyújtsa be az ACES-hez (Európai Sportfővárosok Szövetsége). Az elfogadott előterjesztés szerint a pályázat fő célja a mozgás örömre, a sikerélmény, a közösségi élmény és a fair play, valamint az egészséges életmód erősítése az európai városokban. A pályázat kiváló lehetőséget biztosít Budapest számára a város további népszerűsítéséhez, a lakosság fizikai aktivitásának ösztönzéséhez. A díj elnyerése ezen felül fontos a sportoló nemzet, mint kiemelt kormányzati cél megvalósításának elősegítéséhez. Az ACES a pályázati anyagokat augusztus elejéig bírálja el. A győztes várost 2015. november elején jelentik be Brüsszelben.

Gazdaságélénkítési stratégiáról döntöttek

Elfogadta Budapest gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiáját keddi ülésén egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. A 2015 és 2021 közötti évekre vonatkozó program hosszú távú célja, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon - olvasható az elfogadott előterjesztésben. Ezt a célt a következő hét középtávú fejlesztési célon keresztül kívánja a stratégia elérni: a vállalkozói működést nehezítő szabályozói terhek csökkentése; hatékony funkciómegosztáson alapuló összehangolt budapesti gazdaságfejlesztési intézményhálózat kiépítése; kis- és középvállalkozásokról (kkv) szóló aktív politika kialakítása; a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése; Budapest épített és természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése; a munkaerőpiac rugalmasságának növelése; az alacsony képzettséget igénylő munkakereslet ösztönzése.  

Hírek

RSS megtekintés