Budapest portál

December 21-én lesz a miniszterelnök és a főpolgármester között egy „hosszú egyeztetés"– jelentette be szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István, hozzátéve, hogy nemcsak a BKV hosszú távú finanszírozásáról, hanem minden, Budapest előtt álló feladatról szó fog esni. A főpolgármester a januári Budapestinfón tájékoztatást fog adni a megbeszélésről. Tarlós István elmondta: a Kancelláriára küldött, a miniszterelnöknek címzett levélben megerősítette azt az ajánlatát, hogy a Főváros szívesen átadja az államnak a BKV-t, annak feladataival együtt.

Emlékeztetett rá, hogy a Főváros már 2010 óta jelentős intézkedéseket tett a közösségi közlekedés gazdasági egyensúlyának javítása érdekében. Ennek révén jelentősen nőtt a cég működési hatékonysága. Az ebből eredő, 10 milliárdos nagyságrendű megtakarítás mellett 4 év alatt további 10 milliárddal nőttek bevételek és javult a színvonal az új buszokkal, villamosokkal, trolikkal, a modern utastájékoztatással, az új jegyautomatákkal, a 4-es metró befejezésével – mondta. Kitért rá, hogy a fővárosi közösségi közlekedés idei 24 milliárdos állami finanszírozása 2016-ban 18, 2017-ben 15, 2018-ra pedig 12 milliárd forintra csökken. Tarlós hangsúlyozta: a forráshiányból adódó finanszírozási nehézségeket kezelni kell, hiszen az eddigi 24 milliárdos finanszírozás is kevésnek bizonyult. Felhívta a figyelmet, hogy a Főváros ellát olyan, jogszabályban nem rögzített feladatokat is – főként az agglomerációs közlekedés biztosítását -, amik túlnyúlnak a finanszírozási lehetőségein. A „számos történelmi díjpolitikai adottság", mint a kedvezmények és a mentességek – az agglomerációs közlekedéssel együtt - összességében 30-31 milliárd forintos finanszírozási többletterhet jelentenek évente a Fővárosnak. Tarlós István hozzátette: a BKK jelentős eredményeket ért el a működésének racionalizálásával, így a közlekedésszervezői forrásigényüket 3,9 milliárd forinttal sikerült csökkenteni, a közútkezelői feladatok forrásigénye 600 millió forinttal lesz alacsonyabb. A közösségi közlekedés „hálózati és menetrendi észszerűsítésével" – például az M4-es metróval párhuzamos felszíni járatok megszüntetésével – legfeljebb 1,3 milliárdos megtakarítás érhető el, az állandó költségeket érintő csökkentés viszont már jelentős utas-érdeksérelmet okozhat, bevételkieséssel járna és politikai kockázatokat is hordoz magában – ezt a felelősséget pedig nem akarja magára vállalni a Főváros.

Ha a kormány vagy akár a Magyar Olimpiai Bizottság népszavazást akar az olimpiáról, annak a Fővárosi Közgyűlés és a városvezetés nem fog ellenszegülni. Ha a 2024-es budapesti olimpiarendezést két hete megszavazó, most népszavazást követelők közül bárki összegyűjti a kellő számú aláírást, akkor is lesz népszavazás, „nem akarunk elvből és dacból állást foglalni a referendum ellen" – mondta Tarlós István. Hozzátette: furcsállja, hogy azok követelik a népszavazást, akik vita nélkül megszavazták a rendezést a közgyűlésben. Felhívta a figyelmet, hogy „nem érdemes kerületi szintre erőltetni az olimpiával kapcsolatos népszavazást, ha lesz ugyanis olimpia Budapesten, annak rendezési jogát a Főváros kapja, nem valamelyik kerület". A kerületi polgármesterek és fővárosi képviselők megfogalmazásnak semmi értelme, mivel a kerületi polgármesterek konkrétan a fővárosi képviselők. Rámutatott még, Hamburgon kívül egy másik érdekelt városban sincs népszavazás, és a korábbi helyszínek vonatkozásában sem igen tudni ilyenről.  

A Lánchíd forgalmi szerepére a pesti belvárosi rakpartszakasz fejlesztésére vonatkozó építészeti tervpályázat konkrétan nem tért ki, a jövőben is a jelenlegi forgalmi rend megtartásával számolunk – reagált Tarlós István azon sajtóhírekre, amelyek szerint egyirányú lehet a híd, dupla kerékpársávval. Hozzátette: előkészületben van a Lánchíd rekonstrukciója, amely egy külön projekt keretében valósulhat meg. A tervpályázat kiírása szerint a Széchenyi tér forgalmi kapacitása is megtartandó – emelte ki. A főpolgármester azt mondta: a Lánchíd közúti forgalom elől való lezárása vagy funkciómódosítása csak hosszútávon képzelhető el. Tévesnek nevezte azokat a sajtóhíreket is, miszerint a pesti alsó rakpart érintett szakaszán megszüntetnék a közúti közlekedést.

A dugódíj legkorábbi bevezetése 2017-re tehető. A főváros teljes területére vonatkozó Budapest-matrica évi 2 milliárd feletti bevételt hozhat, a kombinált rendszer – amelyben a matricát egy belső zónára vonatkozó díj egészítené ki – pedig maximálisan 10-15 milliárd forintot – mondta Tarlós István. Emlékeztetett rá, hogy még mindig érvényben van az a jogszabály, ami tiltja Magyarországon – és Budapesten – a dugódíj bevezetését. A díj bevezetése pedig a 4-es metró uniós támogatási szerződésében szerepelt – bármilyen megalapozó tanulmány nélkül -, támogathatósági feltételként.

A Váci utca 36. szám alatti ingatlan eladásáról szólva a főpolgármester elmondta: az épület 88%-a az V. kerületi önkormányzat tulajdonában volt, 12%-a pedig a Fővárosé volt. Az ingatlan 2013 ősze óta állt üresen, a Budapest Galéria már akkor elköltözött onnan. Az V. kerület a tulajdonában lévő, 7512 négyzetméternyi épületrészt 2014 októberében adta el szállodaépítés céljára 286 ezer Ft/négyzetméter áron. A Főváros vagyonkezelő cége a fővárosi albetét forgalmi értékét 525,3 millió forintban határozta meg (ez 381 ezer Ft/nm). Az albetét eladhatóságáról a Fővárosi Közgyűlés 2015. szeptemberében döntött, az értékesítésre nyilvános pályázatot írtak ki. A pályázati felhívásban szerepelt, hogy a megvalósítandó szállodaberuházást egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette, valamint az, hogy a többségi tulajdonos elővásárlási joggal rendelkezik, illetve a szerződés érvényességéhez a kulturális örökség védelméért felelős miniszter jóváhagyása is szükséges. A főpolgármester elmondta: a pályázati dokumentációt két érdeklődő vette meg, határidőre pedig egy ajánlat érkezett, 540 millió forintos megajánlott vételárral. Az eladásról december 2-án döntött a közgyűlés. A Főváros vagyonkezelő cégének vizsgálata szerint az elmúlt időszakban csökkent a belvárosi üzlethelyiségek átlagára, ha most készítenének értékbecslést az ingatlanról, abban alacsonyabb érték szerepelne a meghirdetett és tényleges eladási értéknél. Hozzátette még: nem érdemes arról találgatni, hogyan szavazott volna az, akinek nem működött a szavazógépe.

A kormány december 2-án határozatban hagyta jóvá az úgynevezett IKOP-program módosítását, és felhatalmazta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon annak hivatalos benyújtásáról az Európai Bizottsághoz – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy ez a lista tartalmazza az M3-as metró infrastruktúrájának felújítására szánt 125 milliárd forintot.

Felülvizsgáltatta a főpolgármester a hosszú távú fővárosi közlekedésfejlesztésről szóló Balázs Mór-tervet. A szakma – az egyeztetésbe bevont Közlekedés Kft, Közlekedéstudományi Intézet, BKK és BKV képviselői – szerint a terv számos ponton módosításra szorul: a közösségi közlekedéshez képest a közúti közlekedés „durván hátrányba kerül és hátrányos megkülönböztetésben részesül". Tarlós István azt mondta: a közösségi közlekedés támogatandó, de a közúti közlekedés teljes háttérbe szorítása szakmai szempontból jelentősen kifogásolható. A Balázs Mór-terv a szakértők szerint „szélsőségesen tömegközlekedés-orientált", ami elhibázott tendencia. Mint megállapították, az egyéni közlekedés problémái közúti kapacitásnöveléssel jól kezelhetők, a terv viszont ezzel ellentétes, pedig egy város csak akkor lehet versenyképes, ha megvan a megfelelő közúti kapcsolat a távoli pontjai között. Budapest közúthálózata jelenleg hiányos a középső és a külső városrészekben, a Balázs Mór-terv ezt az állapotot konzerválná. Súlyosan elhibázottnak és környezetszennyezőnek tartják a szakértők a Nagykörút 60 másodperces forgalomszabályozását, ami túlzó, abszolút elsőbbséget ad a villamosoknak. A főpolgármester azt mondta: a Fővárosi Közgyűlés 2016 első felében dönthet a Balázs Mór-terv módosításáról.

Szakmai grémiumot kért fel a főpolgármester a kerékpáros közlekedés vizsgálatára is. Mint mondta, a közlekedési konfliktusokban a gyalogosok mellett a kerékpárosok a legvédtelenebbek, ezért a kerékpáros infrastruktúra tervezésénél kiemelt szempontnak kell lennie, hogy biztonságukat szavatolják. Ha van kiépített infrastruktúra, az a legbiztonságosabb, ha a kerékpárosok azt használják. El kell kerülni az olyan párhuzamos hálózatfejlesztést, mint a Bajcsy-Zsilinszky úton, ahol a járdán is van kerékpárút, és a buszsáv is használható biciklivel. Csak olyan fejlesztésekről lehet szó, amelyek összhangban vannak a tervezett nagyberuházásokkal és felújításokkal, nem lehet prioritás, hogy biciklivel a legrövidebb úton lehessen eljutni egyik pontból a másikba. A buszsávokban megengedett kerékpározás nem felel meg a közösségi közlekedés előnyben részesítése elvének, ezért ajánlott felülvizsgálni. Nem lehet elvárás és követelmény, hogy a kerékpárosokra majd a közlekedés többi résztvevője vigyázzon, ez ugyanis arra inspirálhatja a bicikliseket, hogy figyelmen kívül hagyják a KRESZ biztonsági szabályait. Tarlós István jelezte: ha a kerékpárosok többsége a továbbiakban sem tartja be a jobbkéz-szabályt és nem áll meg a piros lámpánál, a Főváros előbb-utóbb kezdeményezni fogja, hogy számukra is kötelező legyen KRESZ-vizsgát tenni.

Szintén felülvizsgálja a Főváros a közterület-használatról szóló rendeletet; elképzelhető, hogy jövőre – a korábban engedélyezett hat helyett – csak három nagyobb futóversenyt fognak engedélyezni a belvárosban: április 16-17-én a Vivicittát, szeptember 11-13-án a 31. Budapesti Nemzetközi Félmaratont és október 8-9-én a 31. Budapesti Nemzetközi Maratont. Tarlós István ezzel kapcsolatban elmondta: a jelentős forgalomkorlátozással járó futóversenyek kérdése megosztja a közvéleményt. Idén egyébként Budapesten összesen 2349 kiemelt közterület lezárásával járó rendezvény volt. A rendelet felülvizsgálata során pontosítják a kérelem elbírálásának menetét, szempontjait, egységesíteni kell a díjszabást, valamint bővíteni a közterület-felügyelők ellenőrzési jogkörét. A Főváros azt tervezi, hogy a kiemelt közterületeken a jövőben évente csak három futóeseményt engedélyez, a távolabbi területeken – például a Hajógyári-szigeten, a Népligetben – viszont több rendezvény is tartható.

Kérdésre válaszolva a főpolgármester úgy fogalmazott: Lázár János kancelláriaminisztert nagyon tehetséges politikusnak tartja. „Kapott egy virgács szerepkört, ami láthatóan nagyon tetszett neki. Úgy veszem észre, ehhez – nemcsak a Főváros oldaláról – egyre inkább társul egy bokszzsák szerep is, ami már kevésbé tetszik neki, de aki szeret virgács lenni, kénytelen bokszzsák is lenni, ha ez nem mindig igazságos is, ahogy a virgácsütések sem" – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a BKV ügye nem személyes ügy, Budapest és a vidék harcol a forrásokért, ebbe pedig „pozíciónknál fogva mindketten belekerültünk"

Igaz, hogy a kormány jóvoltából bekerült az uniós projektek közé az M3-as metró felújítása, de attól még a főváros újíttatja fel a metrót – mondta Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy „az egyik, meglehetősen alacsony támogatottságú politikai formáció folyamatosan a kormányt szólongatja fel, ezt meg azt csináljon meg a felújítás során", például végezze el az akadálymenetesítést. Ha az Együttnek specifikus igényei vannak, hozzánk intézze, ne a kormányhoz – jegyezte meg.

A Főváros egyetlen megállapodást sem kötött a Századvég Alapítvánnyal, és egy fillért sem fizetett ki nekik – reagált a Magyar Liberális Párt kérdésére a főpolgármester. Felhívta a figyelmet, hogy a Főváros számára még 2011-ben készítettek egy tanulmányt, amit a kormány rendelt meg és ő is fizetett érte. – A főpolgármester-helyettes asszony nemcsak helyettes nem volt még akkor, hanem a Századvég egyik vezetőjének a felesége sem volt. Az ilyen próbálkozások csak a „kommunikációs megemelés folyamatában értelmezhetők, de nulla a valóságalapjuk". Hozzátette: furcsállja, hogy „a szellemi teljesítőképességet felfrissítő terápia keretében" kell átismételnie a már korábban megadott választ a Liberálisok számára.

​