Mintegy egy tucat napirendi pontot tárgyalt meg február 24-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés, köztük Budapest idei költségvetését. Délelőtt, csaknem négyórás vita után a közgyűlés jóváhagyta a büdzsé fő számait, ezt a Fidesz-frakció és Hanzély Ákos LMP-s képviselő támogatta, a Jobbik-frakció és két LMP-s tartózkodott, az MSZP-sek nemmel voksoltak. A délutáni, részletes vitát követően a közgyűlés 19 igen szavazattal (Fidesz), 6 tartózkodással (LMP és Jobbik), 9 ellenszavazattal (MSZP) jóváhagyta az idei költségvetést, amelynek kiadási és bevételi főösszege 503 milliárd forint, utóbbiból 55 milliárd forint a hiány. A közgyűlés döntött arról is, hogy négy fővárosi kórház vezetésére pályázatot ír ki, illetve arról, hogy Budapest év végével kilép a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből.
Egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a napirendet. Tarlós István főpolgármester visszavonta azt az előterjesztését, hogy Újpesten, a Baross utcában ingatlant biztosítsanak hajléktalanszálló kialakítása céljából, mert további egyeztetéseket tart szükségesnek a városrésszel. Ezzel kapcsolatban a főpolgármester azt mondta, a hajléktalanellátás kérdését humánusan kell kezelni, nem pedig "egysíkú egyetemlegességgel". Hozzátette, nem hiszi, hogy mérlegelés nélkül kellene hagyni, ki honnan származott ide, milyen okból lett hajléktalan, aki pedig közülök munkaképes, ne tehesse meg, hogy nem hajlandó dolgozni, és csak szociális segélyekre tart igényt. Tarlós István szerint nem méltányos megközelítés, hogy egyes hajléktalanellátó szervezetek folyamatosan támadják a városvezetést, amely mindent megpróbál, hogy ezt a problémát kezelje.
Fél tíz körül kezdődött a főváros idei költségvetési tervezetének tárgyalása. Az 503 milliárd forint főösszegű büdzsé 55 milliárd forintos hiánnyal számol, a város adósságállománya meghaladja a 170 milliárd forintot.
Tarlós István szerint egy olyan alaphelyzetből kell kiindulni, amellyel mindenki tisztában van. Mint mondta, körültekintő és szigorú költségvetést kell összeállítani. "Nem azért nem teljesítjük bárki kívánságát, mert azt nem szeretnénk, de a főváros pénzügyi körülményeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül, komoly önmérsékletre van szükség" - fogalmazott.
Az ellenzék bírálta a költségvetés tervezetét
Az ellenzéki frakciók bírálták a költségvetési tervezetet. Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy a városvezetés megszorítások árán akar tartalékolni, a költségvetés ezért rossz a budapestieknek, abban nincs egyetlen egy olyan fontos terület sem, amely kiemelkedne a többi közül. Hanzély Ákos, az LMP vezérszónoka üdvözölte, hogy a január végén elfogadott költségvetési koncepcióhoz képest 10 milliárd forinttal több jut a működési kiadásokra, a frakció továbbra is nehezményezi az oktatást és a kultúrát érintő elvonásokat. Losonczy Pál, a Jobbik képviselője szerint jóval nagyobb lesz a költségvetés hiánya a tervezettnél, szerinte a kiadások minden ötödik forintjának nincs fedezete. Németh Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője a költségvetés tervezetét támogathatónak tartja, a kormánypárti politikus bírálta a szocialistákat, mondván, amit ők bírálnak, az valójában az általuk hagyott örökség.
Atkári: ez a büdzsé még nem az új városvezetésé
Atkári János pénzügyi főtanácsadó a közgyűlés ülésén azt mondta, az 56 milliárd forintos hiányt az új városvezetés az elődöktől kapta örökségként, ami "a súlyos politikai felelőtlenség eminens bizonyítéka". Az elődök túltervezték a helyi iparűzési adóbevételeket, az illetékbevételeket és az ingatlaneladásból származó bevételeket. Hozzátette, a január végén elfogadott költségvetési koncepció még 162 milliárdos hiánnyal számolt, ez azóta 25 milliárd forinttal emelkedett (ez az összesen 187 milliárdos összeg az egész ciklusra vetített hiányt jelenti). A BKV banki adósságállományával együtt pedig már csaknem 300 milliárd forint a közvetlen fővárosi adósságállomány. Atkári hangsúlyozta, hogy ez a költségvetés nem teljesen a jelenlegi városvezetés költségvetése. A pénzügyi főtanácsadó szerint van remény arra, hogy még ebben a ciklusban megteremtik a város pénzügyi egyensúlyát.
Több jut városüzemeltetési feladatokra
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes azt emelte ki, hogy a költségvetési koncepcióban foglaltakhoz képest 1 milliárd feletti a városüzemeltetési feladatokra elkülönített tartalék. Ebből lesz forrás arra, hogy száz fős állandó takarító személyzetet állítsanak munkába, az ő számukat a ciklus végére 600-ra növelnék. A főváros városüzemeltetési biztosokat is alkalmazni fog, akik a jó gazda gondosságával vigyázzák a rájuk bízott közterületet, az általuk jelzett hibák, észrevételek egy diszpécserközpontba fognak befutni, a remények szerint a jelzett problémákat 2 héten belül orvosolják.
A főpolgármester-helyettes szerint a BKV támogatására hamarosan megérkezik az államtól várt 19 milliárd forint, a főváros által kidolgozott további javaslatok elfogadása esetén összesen 20-25 milliárdot kaphat a közlekedési vállalat.
Tarlós az MSZP-nek: "abból főztünk, amit itt hagytak, üres a kassza"
A költségvetési főszámokról folytatott vita végén a főpolgármester zárszavában hosszassan bírálta a szocialistákat. Tarlós István szerint a vitában csak az LMP és a Jobbik viselkedett konstruktívan, az MSZP "kétségbeesett magyarázkodása, erőltetett nevetgélése árulkodó". "Abból főztünk, amit Önök itt hagytak, üres a kassza, csak kétes szerződések és perek vannak. Önök csak saját magukat kritizálhatják, nem minket" - fogalmazott a főpolgármester.
Csaknem négyórás vita után a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest idei költségvetésének fő számait, ezt a Fidesz és Hanzély Ákos LMP-s képviselő támogatta (19 igen szavazat), a Jobbik és két LMP-s tartózkodott (5 tartózkodás), az MSZP nemmel voksolt (9 ellenszavazat). A főszámok részletes vitája délután folytatódott, délután fél 6 körül a közgyűlés megszavazta a költségvetés tervezetét, 18 (fideszes) igen szavazattal, 6 tartózkodással (LMP és Jobbik), 9 nem szavazat (MSZP) ellenében. Budapest 2011-es költségvetésének kiadási és bevételi főösszege mintegy 503 milliárd forint, utóbbiból 55 milliárd forint a hiány. Tarlós István előterjesztőként több ellenzéki javaslatot is befogadott; így az LMP indítványára a január végén elfogadott költségvetési koncepcióhoz képest 41 millió forinttal kapnak többet a kisebbségi önkormányzatok, 70 millió forintot kap a fővárosi artmozi-hálózat, városrendezési és építészeti célokra pedig további csaknem 65 millió forint jut a költségvetésben.
Budapest kilép a TÖOSZ-ból
Budapest Főváros Önkormányzata felmondja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében viselt tagságát az év végével - döntött a közgyűlés a Fidesz és a Jobbik támogató szavazatával, az MSZP és az LMP nem voksai ellenében. A főpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, hasznosnak tartja, ha az önkormányzatok érdekképviseleteket hoznak létre, és megfontolandónak véli, hogy a főváros a kerületekkel együtt hasonlót alapítson. "A TÖOSZT gyakorlatilag Budapest tartotta el, miközben az érdekérvényesítés hatékonysága finoman szólva is szerény volt " - jelezte, miért nem látja értelmét a tagság fenntartásának
Pályázat négy fővárosi kórház vezetésére
Négy kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti, a Szent Imre és az Uzsoki utcai, valamint a Központi Stomatológiai Intézet vezetésére pályázatot ír ki a főváros - döntött a közgyűlés 21 igen szavazattal, 12 tartózkodással. A napirendi pont vitája elején Tarlós István főpolgármester azt mondta, nem igaz, hogy a történtek mögött Pesti Imrével (az egészségügyi ágazat korábbi főpolgármester-helyettesével, a főváros kormányhivatalának jelenlegi vezetőjével) való konfliktusa áll.
Szentes Tamás főpolgármester-helyettes azt mondta a vitában, hogy egyeztetést követően "specifikálták" a pályázatokat. Kifejtette: az intézmények ismerete, illetve stratégiai elképzelések miatt módosították a feltételeket, amelyeket nem személyekre, hanem kórházakra szabtak.
Az előterjesztés indoklása szerint azért kell a pályázatot kiírni, mert az Országgyűlés megváltoztatta a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, így egyes intézmények vezetőinek, magasabb beosztású vezetőinek kinevezési szabályai is megváltoztak.
Új aljegyzőket neveztek ki
Zárt ülésen két aljegyzőt, dr. Kelemen Barnabást és dr. Uzsák Katalin Ágnest nevezett ki a Fővárosi Közgyűlés.
