Idén is megrendezték a már hagyományosnak számító magyar napot Törökországban a Rodostói Cseresznye Fesztivál keretében. A rendezvény kiemelt pontjaként bemutatták Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének második török nyelvű kiadását.
A program kezdetén Kiss Gábor, Magyarország ankarai nagykövete és Hendrich Balázs, Magyarország isztambuli főkonzulja megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc bronzszobrát a Szabadság és Béke parkban, valamint bemutatták Kaiser Ottó fotóművész Szerelmem, Budapest című vándorkiállítását. A magyar nap ezt követően a Rákóczi Múzeumnál folytatódott.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere beszédében a magyar emigráns lét egyik legszebb szimbólumának nevezte a Márvány-tenger partján fekvő Rodostót (Tekirdag). Arra hívta fel a figyelmet, hogy "a település történelmi szerepe mellett Rákóczi és Mikes Kelemen itteni írói munkássága révén a magyar irodalmat is nagyban gazdagította". A főpolgármester hangsúlyozta: a két nép barátsága annyira erős, hogy azt még a menekültválság okán az egyes országok között felmerülő nézeteltérések sem tudják beárnyékolni. Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok tekintetében jelenleg a kulturális és a turisztikai szálak megerősítése az elsődleges cél.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere hangsúlyozta: a török és a magyar nép barátsága annyira erős, hogy azt még a menekültválság okán az egyes országok között felmerülő nézeteltérések sem tudják beárnyékolni.
Kiss Gábor ankarai nagykövet felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar és török társadalomban kiépülő civil kapcsolatok jelentősen hozzájárulnak a két ország kulturális, gazdasági és politikai jó viszonyához, ami stratégiai szempont Magyarország számára. A nagykövet megköszönte Tekirdag tiszteletbeli magyar konzuljának, Erdogan Erkennek, hogy immár közel 40 éve segíti ezen szálak szorosabbra fűzését. A nagykövet jelezte: 2016 szeptemberében lesz I. Szulejmán szultán halálának 450. évfordulója, amelynek kapcsán Recep Tayyip Erdogan török elnök Magyarországra látogat.
Hendrich Balázs isztambuli főkonzul kiemelte: változó világunkban fontos, hogy maradjon hely az állandóságnak. Minden évben június első felében egy nap mindig a magyaroké Rodostóban. Hangsúlyozta: ez a nap azonban nemcsak a tiszteletadás és az emlékezés ideje, hanem az ünnepé is, hogy a város immár közel 300 éve őrzi és tovább élteti a magyarok örökségét. "Ez az a hely Törökországban, ahová a magyarok hazajönnek, ahol ők is házigazdák, és ahol egy kis Magyarországot tudunk nyújtani azoknak, akik még nem jártak nálunk" - mondta.
Enver Salihoglu, Tekirdag tartomány kormányzója arról beszélt, hogy a magyarok a történelem folyamán számtalan nemes gesztust tettek a törököknek. Emlékeztetett: 1922-ben a magyar parlament elsőként üdvözölte az újonnan megalakult Török Köztársaságot, az államalapító Mustafa Kemal Atatürk halálakor pedig a magyarországi közintézmények kitűzték a fekete zászlót. Megemlítette, hogy a magyar származású Ibrahim Müteferrika alapította az Oszmán Birodalomban az első nyomdát, ami kedvezően hatott a közművelődésre, valamint Széchenyi Ödön, Széchenyi István kisebbik fia intézményesítette az országban a tűzoltóságot. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukását követően száműzetésbe kényszerült. 1720-ban III. Ahmed oszmán szultán fogadta be a bujdosó fejedelmet, és helyezte el hű kíséretével együtt Rodostóban, ahol Rákóczi egészen 1735-ben bekövetkezett haláláig élt. A múzeumot az étkező egykori épületében alakították ki, s ez 1931 óta a magyar állam tulajdona.
Ali Kabul, a múzeum felügyelője, az épület 1981-es felújítási munkái idején tanult meg kiválóan magyarul, majd kilenc hónap elteltével az intézmény élére került, hogy most már 35 éve minden apró feladatot ő lásson el Rákóczi rodostói örökségét illetően.
Az első Magyar Napot Rodostóban a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján rendezték meg 2003-ban, amely egyúttal a helyi Török-Magyar Baráti Társaság megalakulásának éve is. A délutáni program során levetítették azt a zenés összeállítást, amely Magyarország nevezetes helyszíneit és régióinak sajátos szokásait mutatta be.
Ezt követően a Tekirdagi Török-Magyar Baráti Társaság bemutatta a Mikes Kelemen 207 törökországi leveléből összeállított könyv második török nyelvű kiadását, amely ezer példányban jelent meg az Isztambuli Magyar Intézet támogatásával. Az első kiadás 2006-ban látott napvilágot. Az eseményen a társaság tagjai kokárdával jelentek meg, többen még az '56-os magyar zászlót is kitűzték.
Leviczky Cirill, a kecskeméti önkormányzat egyik bizottsági elnöke másodszor vett részt a rendezvényen. Mint mondta, a magyar nap láthatóan évről évre fejlődik, amiért részben a helyi civileknek jár köszönet. Kecskemét Rodostó testvérvárosa, képviselőik minden évben hivatalosak egymáshoz, valamint egy csereprogram keretében egyik évben 30 magyar gyerek jön Törökországba, a következő évben pedig 30 török gyerek megy Magyarországra. Kiemelte: "megmagyarázhatatlan az öröm, amellyel a törökök a magyarokat fogadják, és hogy milyen szeretettel gondozzák itteni örökségünket".
Ahmet Acikgöz jelenleg Isztambulban lakik, de folyékonyan beszél magyarul. 1988-ban lett szerelmes Magyarországba, majd 25 évig élt ott. Mint fogalmazott: a magyarok gondolkodásmódja közelebb áll a törökökéhez, mint más népeké, aminek köszönhetően soha nem érezte idegennek magát nálunk.
A programot az esti gulyásparti fűszerezte, majd népszerű dalokból válogatva a Band of Streets nevű magyar együttes varázsolt kiváló hangulatot. A tizennegyedik alkalommal megrendezett magyar napon összesen mintegy 150-en voltak jelen.
MTI
